114866. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcső izzókatódával és folyékony anyagnak egy mennyiségével

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114866. SZÁM. "VH/d. (VlT/G.) OSZTÁLY. — /'. 8230. ALAPSZÁM. KisütőcsS izzókatódával és folyékony anyagnak egy mennyiségével. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég Eindhoven-ben (Hollandia). A bejelentés napja 1934. évi julius hó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi szeptember hó 1-je-Találmányunk izzókatódás, kiváltképen oxidkatódás kisütőcső, melynél a kisülés gáz- vagy gőznemű. közegben megy végbe. Ha ez a közeg gőz, pl. higanygőz (esetleg 5 gázokkal, pl. argonnal, neonnal, héliummal keverve), általában bizonyos menynyiségű folyékony anyag, a jelen esetben higany marad a kisiitőcső aljában. Ily kisütőcsöveket pl. váltóáramhoz 10 egyenirányítóknak vagy relécsöveknek használnak. A szükséges gőzfejlődés elérésére a higanyt megfelelő hőmérsékletre kell felhevíteni, ami a legegyszerűbben úgy törté-15 nik, hogy a katódát a higany közelségében rendezik el. Ennek hátránya azonban, hogy a higanyt a katódáról elgőzölgő anyag elszennyezi. Ha pl. báriumoxiddal bevont izzókatódát alkalmaznak, a kató-20 dáról bárium gőzölög el, mely a higannyal ötvöződik. Ennek folytán bizonyos idő múlva a gőznyomás az adott hőmérsékleten jóval alacsonyabb, mintha tiszta higany volna 25 jelen, úgy, hogy a kisütőcső tulajdonságai szándékolatlan módon megváltoznak. Találmányunk szerint ezt a hátrányt úgy küszöböljük ki, hogy a katóda a higany közvetlen közelségében való elrende-30 zésének előnyei (a katódának a nagy gőznyomással való védelme) megmaradnak. Ezt úgy érjük el, hogy az izzókiatódát a folyékony anyag felületének közvetlen közelségében rendezzük el, azonban tőle 35 nyílásokkal ellátott fallal elválasztjuk, úgy, hogy a fejlesztett gőz, főleg ezeken a nyílásokon át, a katóda mentén távozzék. „Közvetlen közelség" kifejezésen itt azt értjük, hogy a k.isütőcsőnek a katóda magasságában vett átmérőből 0S <i katóda s 40 a folyékony anyag felülete közötti távolságból alkotott hányados kb- 4 :1-nél nagyobb. A katódát célszerűen tartályban rendezzük el, amelynek w az oldala, amely- 45 bői a kisülésnek ki kell Lépnie, nyitott, mii mellett az oldalfalakon a higanygőz beáramlására nyílások vannak. A tartály e nyílások fölött gyűrűs köpennyel van összekötve, mely a kisütőcsőtől a higany- 50 felületig vialó közvetlen útat lényegilag elzárja. Ezzel egyrészt a katóda és a folyékony higany között tökéletes elválasztás adódik, másrészt továbbá is megmarad az az előny, hogy a katóda közvetle- 55 nül a higanygőz áramában, vagyis aránylag nagy higanygőzsíír űségű térben van. Ez a nyomás még nagyobb értékű is, mint különben lehetséges volna, mert közel az összes fejlesztett higanygőz arány- 60 lag szűk térben, közvetlenül a katóda körül áraimlik. Ámbár a katóda a higanytól némi távolságban van, a katódánál gyakorlatilag ugyanakkora lesz a gőznyomás, mint közvetlenül a hinyagfelület 65 fölött. Ha ellenben a higany útja már éppen a higanyfelületnői szélesbedne ki, úgy ez közvetlenül is a higanygőz terjedését és megfelelő gőzsűrűségcsökkenést eredményezne. így könnyen lehet a ka- 07 tódtartályban legalább kb. 0.1 mm-es gőznyomást elérni. Magának a kisütőcsőnek