114862. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés különleges acél előállítására egyetlen olvasztó-folyamatban, silány minőségű, de előzetesen megnemesített ércek, szilárd tüzelőanyagok és szénhidrogének felhasználásával

mint pl. fát, lignitet vagy el nem kokszol­ható szenet, mely utóbbi még ként is tar­talmazhat. Darabos vagy morzsalékony vasércet, 5 mely mangánt, szilíciumot, krómot (MnO, IVInOa, Si02 ) vagy hasonlót, mi több, ként is tartalmaz. Petróleum desztillálás maradványát ak­kor is, ha paraffindús; vagy valamely kát-10 rányt. Mindeme kiindulási anyagokat együtte­sen olyan arányban, amely természetük­nek vagy az előállítandó termék természe­tének megfelel, légköri nyomáson kívülről 15 fűtött desztillációs készülékbe adagoljuk. Megemlítendő, hogy az eljárás első ré­szét aránylag alacsony hőmérsékleten, 500 C° körül folytatjuk le és hogy a vas­oxid, illetve az érc, mely a reakciókban 20 résztvesz, egyúttal katalizátorként hat, mely okból a reakciók alacsony hőmér­sékleten végbemehetnek. Az eljárás első szakaszában a követke­zőket kapjuk: 25 1. Kohászati kokszot, azaz megnemesí­tett tüzelőanyagot egy olyan silány minő­ségű, sőt morzsalékony tüzelőanyagból, melynek fűtőértéke azért növekedett, mert a bevezetett petróleum-maradvány vagy 30 kátrány bomlásából származó szén jött hozzá, melynek egyúttal kötő (agglutináló) hatása van. 2. Összesült (agglomerált) és a tüzelő­anyaghoz hasonló módon szenesített (kar-35 bonizált) ércet kezdődő olvadás nélkül, azaz könnyen olvasztható ércet, amelynek tehát olyan tulajdonságai vannak, amilye­neket eddigelé csak nagyolvasztókban le­hetett elérni. 40 3. Könnyű szénhidrogéneket melyek gaz­dagok kátrányból származó aromás ve­gyületekben, valamint izoparaffinekben és olefinekben is. Az ezután következő műveletet az aláb-45 biakban ismertetett olvasztókemencében folytatjuk le, melybe a fentiekben, kapott termékeket, vagyis a kokszot, az ércet és a szénhidrogéneket olyan viszonylagos mennyiségben vezetjük be, amely a ki-50 vánt eredményeknek megfelel. Az eljárás első műveletének kivitelére példaképen a következő anyagokat hasz­náljuk : 150 kg, nyerspetróleum desztillálásából 55 adódó maradványt, 50 kg morzsolódó, mangánt és némi ként tartalmazó vasércet és 100 kg fát, melynek fűtőértéke 2500— 3000 kg kai. Az eredmény a következő: 60 a) 45 kg szenesített, összesült (agglome­rált) és kénmentes érc, b) 48 kg kohászati, összesült koksz, melynek fűtőértéke kb. 8000 kg kai. c) 150 kg könnyű szénhidrogéneket, me- 65 lyek hivatalos vizsgálatnak alávetve, a következőképen desztillált: A 95 C° hőmérsékletig átdesztillált frak­ció 34.07%-át, a 200 C° hőmérsékletig át­desztillált pedig 89.5%-át tette ki az össz- 7 0 mennyiségnek. A 150 C° hőmérsékletig átdesztillált frakciók nem tartalmaztak fenolt, de azok, amelyek 150 C« és 200 C° között desztillá­lódtak, 1.76% fenolt, a nehéz frakciók pe- 75 dig 3.10% fenolt tartalmaztak. A fentiek szerint tehát a 2500—3000 kg kai. fűtőértékű 100 kg mennyiségű tüzelő­anyagából 48 kg, azaz 48% 8000 kg kal.-ás kohászati kokszot kaptunk, vagyis olyan 80 tüzelőanyagot, melynek fűtőértéke na­gyobb, mint az eredeti tüzelőanyagé, míg más eljárás szerint csak mintegy 30%-n,yi és 7000 kg kal.-ás faszenet kaptunk volna. Megemlítjük e helyen, hogy ugyanezen 85 eljárás szerint 3500 kg kai. fűtőértékű lig­nittel lefolytatott 'hasonló kísérleteknél 60—70% kohászati, kénmentes kokszot kaptunk, melynek fűtőértéke 7700 kg kai. volt. 90 Minthogy a kísérletek, közöttük a fenti példa eredményei azt bizonyítják, hogy a kapott koksz összmennyisége több kaló­riát tartalmaz, mint a felhasznált egész famennyiség, fel kell tételeznünk, hogy 95 ez az eredmény csak annak a körülmény­nek tudandó be, hogy a reakcióba hozott, nehéz szénhidrogének bomlásából szár­mazó szén a tüzelőanyaghoz tapad. A megadott példa eredményeiből látjuk 100 továbbá, hogy a felhasznált 150 kg nehéz szénhidrogénből 89.5% könnyű szénhidro­gén keletkezett, mely robbanómotorokban való felhasználásra alkalmas. Megemlí­tendő e helyen, hogy az eljárás céltudatos 105 lefolytatásánál egészen 100% könnyű szén­hidrogéneket kapha tunk, A kísérletek eredményei tehát a talál­mánybeli eljárás egy további különös elő­nyét is igazolják, amely abban nyilvánul 110 meg, hogy a felhasznált, széntartalmú

Next

/
Oldalképek
Tartalom