114858. lajstromszámú szabadalom • Legalább három láncfonalrendszerrel és legalább három vetülékrendszerrel szőtt szönyeg, valamint eljárás e szőnyeg szővésére

aránylag magasabb hurkokat, illetve bor­dákat alkotnak, ami a rugalmasság to­vábbi fokozását eredményezi. A találmány egyik egyszerűsített vál-5 tozata esetében, melynek nyüstökre osz­tatlan kötőláncrendszere van, az e kötő­láncoknál vastagabb és feszesebb töltő­láncok ugyancsak kötőláncrendszernek vannak hasznosítva akként, hogy a töltő­it) láncok a mintaképző] áncfonalakat két­két, esetleg felvágott hurok vagy pedig töltővetülékíonalat tartalmazó borda kö­zött lekötő kötővetüléket felülről, tehát az e hurok vagy borda felőli oldalról egy-. 15 magukban kötik le. A találmány e válto­zata mindama előnyöket nyújtja, melye­ket az előbbiekben már jeleztünk, azon­ban, mivel tulajdonképpeni kötőláncrend­szere csak egyszeres, könnyebb és olcsóbb 20 minőségű árura vezet. A találmányt még részletesebben a rajz kapcsán fogjuk elmagyarázni, melynek 1—3. és 10—13. ábráin a találmány köny­nyebb megérthetősége céljából az ismert 25 bouclé-, illetve brüsszeli szőnyegek viszo­nyait fogjuk elmagyarázni. Az 1. ábra egy ismert kivitelű bouelé­szőnyegnek a vetülékekre merőleges sík­kal vett részleges és vázlatos metszete. A 30 2. ábra az 1. ábra szerinti szőnyeg szö­véséhez az A—A helyen alkalmazott két­szeres szárlnyílást, a 3. ábra pedig az ug'yane szőnyeg szövé­séhez a B—B helyen alkalmazott eg'ysze-35 res szádnyílást jelzi. A 4. ábra a találmány szerinti szőnyeg nek az 1. ábrával azonos metszete, míg az 5. és 6. ábra a szádnyílásokat a 2., il­letve a 3. ábrának megfelelően jelzik. A 40 7. ábra a találmány már említett egy­szerűsített változatának az 1. ábrával azonos metszete, a 8. és 9. ábra pedig a 7. ábrához a szád­nvílásokat a 2., illetve 3. ábrának meg-45 felelően jelzi. A 10. ábra az ismert brüsszeli szőnyegek egyik válfajának a vetülékekre merőleges síkkal vett részleges és vázlatos kereszt­metszete. A 50 -11.. 12. és 13. ábra az A—A, B—B, il­letve C—C helyeken alkalmazandó szád­nyílásokat jelzi. A 14. ábra a találmány szerinti,, brüsszeli" szőnyegnek a 10. ábrával azonos met­ö5 szete, a 15—17. ábrák a szádnyílásokat a 14. ábrához a 11—13. ábráknak megfelelően jelzik. Az 1. ábra szerinti ismert bouclé-sző­nyegnél a hármas lánofonalrendszer áll 60 a nyiistök révén két részre osztott (bl, b2) kötőláncícnalakból, a szőnyeget merevítő (a) töltőláncokból, melyek a (bl, b2) kötő­láncoknál vastagabbak és feszesebbek, to­vábbá a mintázatot hurkok alakjában ké- 65 pező (dl, d2) mintaképzőláncfonalakból. Mint az 1. ábrán látható, a (bl, b2) kötő­láncok: két-két sora között az ábrázolt példa esetében két (dl, d2) mintaképző­láncfonal van és azokon a helyeken, ahol 70 pl. a (dl) láncfonál a mintát, adó hurko­kat alkotja, a másik (d2) mintaképzőlánc­í'onál az (a) köíőlánc mellett a felső (fl) és az alsó (f2) kötővetiilékfonalak két rendszere között halad. A harmadik ve- 75 tülékrendszert az 1. ábrán (g) jelzi; ezek a vetül ékek vagy a szö vésnél a hurkok képzéséhez használt tűk lehetnek, melye­ket a szövést követően a hurkokból min denkor eltávolítunk, vagy pedig olyan 80 töltővetülékfonalak lehetnek, melyek a hurkokban állandóan bennmaradnak. A szövésnél a fonalak pl. az A—A helyen középen közös határolású kétszeres szád­nyílást alkotnak, amikor is a felső szád- 85 nyílásba a (g) tűt vagy töltővetüléket, az alsó szádnyílásba pedig az alsó (f2) kötővetüléket vetjük. Mint a 2. ábrán lát­ható, ez esetben a felső szádnvílást a (dl) mintaképzőláncíouál határolja felülről, 90 míg ugyané szádnyílást alaulról, azaz kö­zépen az egyik (bl) kötőláncfonal, a má­sik (d2) mintaképzőláncfonál és az (a) töltőiánefonál határolja, az alsó szádnyí­lást pedig alulról a másik (1>2) kötőlánc- 95 fonál határolja. A B—B helyen csak egy­szeres szádnyílást alkalmazunk, amikor is a szádnyílást felülről csakis egyetlen (bl) kötőláncfonál határolja, míg az (fl) bevető alá az összes többi fonalak jutnak, too A 2. és a 3. ábra egybevetéséből megálla­pítható továbbá, hogy ez ismert esetben a minta képzésében egy bizonyos, pl. az A—A helyen részt nem vevő (d2) minta­képzőláncí'onal úgy az eme A—A helyhez 105 való szádképzésnél (2. ábra), mint a B—B helyhez való következő szádképzésnél (3. ábra) az (a) töltőlánccal azonos értelem­ben mozog. A 4—6. ábrán látható, a találmány sze- 110 rinti szőnyeg felépítése az előbbiek alap­ján minden további nélkül érthető, mivel a 4—6. ábrán ugyanazokat a betűjelzése-

Next

/
Oldalképek
Tartalom