114855. lajstromszámú szabadalom • A gázalakú nyomóközeg (pl. szénsavgáz) eltávozását meggátló palack- vagy edényzár, nyomás alatt álló folyadékot tartalmazó palackokhoz, vagy edényekhez

114855. 8 helyzetnél valamivel túlbillentett) vagy szájával lefelé fordított helyzetében lehet­séges, amikoris az (s) golyó a (t) fedélre esik, vagyis az (n) emelő (p) toldatának 5 pályáját szabaddá teszi, úgy hogy az (n) emelő ós így az (e) szeleprúd az (f) szelep­pel együtt szabadon lenyomható, hogy a folyadékot a (kl, k2) csatornákon át ki­bocsássuk. Nehogy az (s) golyó a (c) tok 10 fala és az (n) emelő (p) toldata között megrekedhessen, célszerű a (p) toldat és a golyó között bizonyos csekély mozgási közt meghagyni; viszont, hogy az (n) emelő használat előtt, önsúlyánál fogva, avagy rázkodtatások vagy más beavatko­zás folytán ne csapódjék az (s) golyóra, az (n) emelőre külön (v) rugó hat, mely az emelőt a feltüntetett helyzetben megtar­tani iparkodik. Ha tehát a palackból fo-20 lyadékot ki akarunk bocsátani, akkor a palackot kellően buktatjuk vagy felfordít­juk és az (n) emelőt a palack felé nyom­juk, amivel először a (v) rugót nyomjuk össze, mire az emelő az (e) szeleprúdra 25 fekszik fel és azután a (g) rugót nyomja össze és így az (e) szeleprudat az (f) sze­leppel együtt a nyitott helyzetbe moz­gatja. Az üreges (e) szeleprúd (i) közifalának 30 felső részét célszerűen kettősfalúan szer­kesztjük, úgy hogy ott az (m) csatorna létesül, melyen az (n) emelőt átvezetjük; így az (m) csatorna az (n) emelő célszerű vezetékét alkotja. (Ezt az emelőt továbbá 35 az (o) tok toldatának az (u) furaton túl­érő oldalszárnyai is vezetik). így célszerű vezetésű és tömör elhelyezésű mozgató szerkezetre teszünk szert. Az (s) golyó helyett természetesen más, 40 önsúlyának hatása alatt működő ütköző­szerkezetet is alkalmazhatunk és általá­ban a találmány keretén belül a palack­zár szerkezeti részleteit sokféleképpen módosíthatjuk. 45 Szabadalmi igények: 1. A gázalakú nyomóközeg, pl. szénsav­gáz eltávozását mieggátló palack- vagy edényzár nyomás alatt álló folyadé­kot tartalmazó palackokhoz Vagy edé-50 nyekhez, különösen ásványvizes üve­gekhez, melynél a folyadékkibocsátó elzárószervet, pl. szelepet működtető alkatrész pályájába iktatott, saját sú­lyának hatása alatt elmozduló moz­góütköző, pl. golyó, a palack vagy 55 edény álló helyzetében az 'elzárószerv nyitását meggátolja, ellenben a pa­lacknak a vízszintes helyzetben túl­billentett vagy felfordított helyzetében az leizárószervet működtető 'alkatrész 60 pályájából, önsúlyának hatása alatt ki­mozdulván, az elzárószerv nyitását le­hetővé teszi, azzal jellemezve, hogy az elzárószervet, pl. (f) szelepet működ­tető, fogantyús fej vagy rúdazat, pl. (n) 65 emelő pályájába iktatott, önsúlyának hatása alatt elmozduló ütközőszerkezet, pl. golyó és golyópálya, a szelepszerke­zelen kivül, a palackzár külső oldalán elhelyezett. 70 2. Az 1. igényben védett palack- vagy edényzár megoldási alakja, jellemezve a folyadékot vezető üreges (e) szelep­rúddai, melynek a rúd üregével és (a szelep nyitott helyzetében) a szolepi'é 75 szek terével, illetve a palack belsejével közlekedő (h) oldalnyílásai vannak. 3. Az 1. vagy 2. alatt védett palack- vagy edényzár megoldási alakja, jellemezve két külön, a szabadba torkoló és illetve 80 a palack vagy edény belsejével közbv kedő (kl, k2) közegvezető nyílással vagy rsatornával, melyek egyike a pa­lack töltésénél a folyadékot, másika pe­dig a kibocsátandó levegőt vezeti. 85 4. A 3. igényben védett palack- vagy edénj zár megoldási alakja, melyet ma­gában az (e) szeleprúdban kialakított, a^l a szeleprúd (h) oldalnyílásaival közlcKedő, a folyadékot mindkét ágá- 9° ban kibocsátó, kettős (kl, k2) csatorna jellemez. 5. A 4. igényben védett palack- vagy edényzár megoldási alakja, jellemezve az (e) szeleprúd üregét két (kl, k2) csa- 95 tornára osztó (i) közfallal, melynek ket­tősfalú (m) része a szelepet működtető (n) emelő vezetéke. 6. Az 1—5. igények bármelyikében védett palack- vagy edényzár megoldási 100 alakja, melyet a nyugalmi helyzetben az elzárószervet, pl. szelepet működtető alkatrész, pl. (n) emelő és az (s) mozgó­ütköző között meghagyott mozgási hé­zag és az emelőt ebben a helyzetben 105 megtartó külön (r) rugó jellemez. 1 rajzlap melléklettel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom