114848. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a dihidrokodeinnek alkilezett barbitursavakkal alkotott, vízben jól oldható vegyületek előállítására
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114848. SZÁM. IV/h/2. OSZTÁLY. — S. 15869. ALAPSZÁM. Eljárás a dihidrokodeinnek alkilezett barbitursavakkal alkotott vízben jól oldható vegyületei előállítására. Prof. Dr. Skita Aladár vegyész, Hannover, Dr. Ing-. Kell Fritz vegyész, Hannover, és Prof. Dr. Grün Adolf vegyész, Basel. A bejelentés napja 1935. évi április hó 13-ika. Ismeretes, hogy az alkilezett barbitursavak, különösen a C,C dialkilbarbitursavak, mint pl. a C,C-dietilbarbitursav, valamint a C,C-dialkil-N-alkilbarbitur-5 savak oldhatósága vízben igen csekély mértékű. Ez a körülmény megnehezíti azok beszedését és különösen a szervezetben való felszívódásukat. E hátrány elkerülésére e savakat oly sókká alakították 10 át, melyek a savaknál jobban oldhatók, pl. azok nátriumsóivá és alifás aminokkal pl. dimetilaminnal, dietilaminnal, kolinnal képezett sóivá. Ez a mód sem vezetett azonban teljes sikerre. Másrészt előállítot-15 ták már dialkil-barbitursavEknak sajátos hatású bázisokkal alkotott sóit, pl. dietilbarbitursavnak kodeinnel, diallil-barbitursavnak kodeinnel és dihidro-kodeinnel feniletil-barbitursavnak kodeinnel, dietil-bar-20 bitursavnak sparteinnel, kininnel, stb. alkotott sóit. Mindezek a vegyületek azonban vízben igen rosszul oldhatóak, legfeljebb forró vízben oldódnak. Míg tehát az önmagában rosszul oldódó 25 dihidrokodein telítetlen alkilekkel helyettesített barbitursavakkal (pl. diallil-barbitursavval) nehezen oldható vegyületeket alkot, meglepő módon azt találtuk, hogy a telített alkilekkel (helyettesített barbitur-80 savak, akkor is, ha ezek önmagukban rosszul oldódnak (mint pl. a dietil-barbitursav), a rosszul oldható dihidrokodeinnel mégis igen jól oldódó sókat alkotnak. Ezt a nem várható tulajdonságot még olyan sók is mutatják, melyek nem ekvi- 85 molekuláris mennyiségű savból és bázisból állanak, tehát pl. savanyú és bázikus sók sav vagy bázis felesleggel. Ezt a jelenséget talán a közömbös sók hidrotrópiájára lehet visszavezetni. 40 A dihidrokodeinnek az önmagukban rosszul oldódó alkilezett barbitursavakkal alkotott jól oldiható sói az alkatrészek sajátos hatásait minőségileg megtartják, mennyiségileg pedig még fokozottabban 43 mutatják. Az összhatás többlethatásban mutatkozik az alkatrészek összeghatásával szemben. Ez a megállapítás áll a dietilbarbitursavnak és homologjainak, mint pl. metil-etil-barbitursavnak, metil-propil- 50 vagy metil-izopropil-barbitursavnak, stb. dihidrokodeinvegyületeire, valamint a C.C-dialkil-N-alkiilbarbitursavak, pl. C,C-dietil-N-metil-barbitursav, stb. dihidrokodeinvegyületeire is. 55 A találmány szerinti új vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy az alkatrészeket ekvimolekuláris mennyiségben vagy valamelyik alkatrészt feleslegben alkalmazva, egymással összeömlesztjük vagy pedig 60 alkalmas oldószerben, pl. alkoholban való oldatukat a szilárd vegyület kiválásáig, illetve szárazra bepároljuk. Eljuthatunk a találmány szerinti új vegyületekhez cserebomlás útján is, pl. ha dietilbarbitursavas 65