114844. lajstromszámú szabadalom • Eljárás Braun-féle csövek megvilágításának vezérlésére, főleg távolbalátás céljaira és Braun-féle cső az eljárás megvalosítására

Megjelent 1936. évi szeptember hó lő-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÓSÁ9 SZABADALMI LEÍRÁS 114844. SZÁM. Vll/j. (Vll/d.) OSZTÁLY. — JT. 7436. ALAPSZÁM. • Eljárás Braun-féle csövek megvilágításának vezérlésére főleg távolbalátás céljaira és Braun-féle cső az eljárás megvalósítására. Fernseh A. G. cégr Berlin-Zehlendorf-ban. A bejelentés napja 1935. évi májas hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1934. évi május hó 24-ike. A távolbalátás céljaira való Braun-féle csöveknél a folt-megvilágítás modulálását a moduláló feszültségnek Wehnelt-hen­gerre vagy lemezpárra helyezésével érik 5 el. A Wehnelt-vezórlésnek már most az a hátránya, hogy a teljes vezérléshez vi­szonylag nagy feszültségingadozásokra van szükség. Továbbá a vevő kapcsolását kedvezőtlenül befolyásolja az a körül-ÍO mény, hogy a vezérlő potenciálok a ka­tóda-potenciál közelében vannak. Végül a Wehnelt-vezérlésnél nem lehet a katóda telítőáramával dolgozni. Mindezeket a hátrányokat a sugárnak 15 önmagában ismert keresztirányú vezérlé­sével kerüljük el, melyet eltérítő lemezek­kel létesítünk szilárd ellenzőkkel kapcso­latosan, amelyek az áram változtatható részét juttatják a képernyőre. 20 Ennél az eljárásnál a teljes vezérléshez kisebb feszültségingadozásokra van szük­ség, mint a Wehnelt-vezérlésnél, továbbá ezek az ingadozások az anódapotenciál, tehát többnyire a földpotenciál közelében 25 létesülnek. Míg már most a keresztirányú vezérlés megvalósítása gázzal töltött csö­veknél az ott gyakorlatilag párhuzamo­san határolt sugárnyaláb következtében különleges műveleteket nem igényel, 30 addig erős vákumú csöveknél a sugár­optikát a keresztirányú vezérléshez kü­lönlegesen kell kialakítani. A találmány értelmében a megvilágí­tásnak a sugár keresztirányú eltéritésé-35 vei létesített vezérlését, amelynek a teljes sötétségtől a folt legerősebb megvilágítá­sáig lineáris karakterisztikája van, úgy érjük el, hogy a pontosan derékszögűén elhatárolt, állandó erősségű sugárnyalá­bot teljesen azonos alakú ellenző előtt a 49 derékszög egyik oldalával párhuzamosan eltérítjük. Emellett az elektronforrás olyan kialakítású lehet, hogy a katóda telítési áramát kihasználjuk. A csatolt rajzon az 45 1. ábra a sugár különleges kialakítású pályáját mutatja nagy vákumú csőnél, a 2. ábra pedig a találmány szerinti eljá­rás megvalósítására való Braun-féle cső példaképpeni kiviteli alakját tünteti fel. 59 Hogy a vezérlő ellenzőn pontosan de­rékszögű keresztmetszetű és előre meg­adott nagyságú sugárnyalábkeresztmet­szetet kapjunk, az 1. ábra szerint derék­szögű felületből elektronokat egyenlete- 55 sen kibocsátó (1) katódát, vagy pedig a (2) derékszögű ellenzővel határolt egy­nemű sugárkeresztmetszetet a (3) első elektronlencse révén az elektronkép alak­jának pontosan megfelelő alakú (4) ellen- 60 zőn reprodukáljuk. Ez a (4) ellenző a ta­lálmány értelmében egyidejűen a máso­dik (5) elektronlencse nyílást tartalmazó ellenzője, amely elektronlencse a (3) első lencsében lévő sugárkeresztmetszetet, 65 mint (6) képpontot a (7) ernyőn reprodu­kálja. Élesen körülhatárolt képpont eléré­sére az első lencsénél kerek, derékszögű, vagy hatszögű (8) képpontellenzőt alkal­mazunk. 70 A sugár keresztirányú vezérlését' a (9, 10) eltérítő lemezek révén közvetlenül az első (3) elektronlencse előtt vagy mögött létesíthetjük. Ezeket a lemezeket az érzé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom