114842. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcsövet tartalmazó áramkör és hozzávaló katódsugárcső

114842. 3 (17, 18) tekercset használhatunk a sugár Olyan terelésére, hogy az a fluoreszkáló (16) ernyőt letapogassa. Ezeket az eszkö­zöket a csövön belül vagy kivül, a (15) má-5 sodik anód és a (16) ernyő között, a máso­dik anódhoz közel helyezzük el. Az (5) katód bármely alkalmas típusú lehet, előnyösen azonban 6 mm átmérőjű lapos, nyitott pilulás dobozhoz hasonlít; az 10 elektronokat a katód köralakú lapos fe­neke emittálja, melyet a dobozban elhe­lyezett hevítő közvetve fűt. A katódot elek­tronki bocsá tó anyaggal, így pl. str oncium -és báriumoxidok keverékével vonhatjuk 15 be. A (6) pajzs szintén pilulás doboz alakú és hossza, valamint átmérője egyaránt kb. 13 mm. Fenekén központos (19) nyílás van, maga a pajzs pedig úgy veszi körül az (5) 20 katódot, hogy ez szorosan a (6) pajzs fene­kénél fekszik (de azt nem érinti) és a pajzs fenekének (19) nyílásán át elektro­nokat bocsát ki. A pajzsot katódpotenciá­lon vagy utóbbival közel egyenlő potenciá-25 Ion (pl. 0—20 volt negatív értéken tartjuk. A (7) első gyorsító igen lapos nyitott pi­lulás dobozalakú, melynek hossza kb. 2 mm, átmérője pedig kb. 13 mm. A feneké­ben levő központi (20) nyílás kb. 3 mm-30 nyire van a (6) pajzs fenekétől; az első gyorsító pereme az (5) katód felé néz. A (7) első gyorsítót az (5) katódhoz képest kb. 200 volt pozitív értéken tartjuk. A (8) lassító kb. 13 mm hosszú és 13 mm 35 átmérőjű rövid henger, tárcsával (diafrag­mával) és ebben (21) nyílással. A tárcsa valamivel közelebb van a (7) első gyorsí­tóhoz, mint a (9) második gyorsítóhoz. A (8) lassító egyik vége mintegy 1.6 mm-40 nyire van a (7) első gyorsítótól. A lassítót a katódhoz képest kb. 20 volt negatív elő­feszültségre állítjuk be. A (9) második gyorsító vagy első anód két tárcsát hord. Ezek egyike az elektró-45 dának a (8) lassítóhoz közelebbi fekvő vé­gén van és (22) nyílás van rajta, míg a másik kb. 2.5 cm-nyire van az elektróda el­lenkező végétől és (23) nyílása van. Ezt az elektródát a katódhoz képest kb. 1000 volt 50 pozitív potenciálon tartjuk. A (15) második anódot, melynek nincs nyílásos tárcsája, a katódhoz képest kb. 3600 volt pozitív potenciálon tartjuk. A (19, 20, 21, 22) nyílások átmérője 1.9 55 mm, a (9) második gyorsító (23) nyílásáé pedig 3.8 mm. E nyílások a szokásos kivite­lűek, vagyis azokat nem foglalják el rács­huzalok vagy más effélék. A fent megadott potenciálokat úgy vá­lasztottuk meg az elektródák alakjához és 60 elrendezéséhez mérten, hogy a (8) lassító potenciáljának negatív értelmű növekedé­sei a (7) első accelerátorhoz folyó áram­növekedéseit idézzék elő. A cső működése valószínűleg a követ- 65 kező: Az (5) katódból bizonytalan sebességgel és irányokban elektronok lépnek ki. A po­zitív (7) első gyorsító és másrészt a földelt (5) katód és (6) pajzs közötti elektrosztati- 70 kus gyorsító mező nagymennyiségű elek­tront húz ki a katódból és ezeket úgy sű­ríti, hogy a (8) lassító (21) nyílásán átha­ladjanak. A lassító negatív potenciálú a (7) első 75 gyorsítóhoz képest, úgy hogy e két elek­tróda közt az elektronok lassulnak és las­sító körzet jön létre a (8) lassító (21) nyí­lásának közelében. A (9) második gyorsítónak nagy pozitív 80 potenciálja van a (8) lassítóhoz képest; a két elektróda közti gyorsító mező benyúlik a cső lassító körzetébe. Az a sebesség, mellyel az elektronok (a cső tengelye irá­nyában) az (5) katódból kilépnek, kicsiny 85 ahhoz az axiális sebességhez viszonyítva, melyet azok később a különböző elektródák közti elektrosztatikus gyorsító mező kö­vetkeztében kapnak, míg a katódból arány­lag nagy harántirányú sebességgel (pl. nem 90 kevesebb, mint 0.2 voltig) kilépő elektrono­kat a (8) lassító igen nagy mértékben ki­szűri, úgy hogy a lassító körzetből a (9) második gyorsító felé kivont elektronok­nak csaknem egy és ugyanaz az axiális és 95 radiális sebessége és így azok a (16) fluo­reszkáló ernyőn igen erősen sűríthetők. A sűrítés a következőképpen történik: A lassító körzet és a (9) második gyor­sító vagy első anód távolabbi vége között 100 az elektronok az elektródák között létre­jött elektrosztatikus mezők alakja miatt divergálni törekszenek. Az első és második anód szomszédos végei közti aránylag erős elektrosztatikus mezőt elérve azonban a 105 divergáló elektronok ismét a cső tengelye felé sűrűsödnek és egyszersmind a (15) má­sodik anód felé, illetve ezen keresztülha­ladva gyorsulnak. E két elektróda közti mező nagyjában ugyanúgy hat az elektro- 110 nok divergáló kúpjára, mint ahogy az op­tikai lencsék hatnak divergáló fénynya­lábra. Ezért az első és második anód együt­tesét „elektronlencsének" nevezhéfjük. A szóbanforgó esetben az elektronlencsébe 115 divergálva belépő elektronSúp mint kon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom