114842. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcsövet tartalmazó áramkör és hozzávaló katódsugárcső
114842. 3 (17, 18) tekercset használhatunk a sugár Olyan terelésére, hogy az a fluoreszkáló (16) ernyőt letapogassa. Ezeket az eszközöket a csövön belül vagy kivül, a (15) má-5 sodik anód és a (16) ernyő között, a második anódhoz közel helyezzük el. Az (5) katód bármely alkalmas típusú lehet, előnyösen azonban 6 mm átmérőjű lapos, nyitott pilulás dobozhoz hasonlít; az 10 elektronokat a katód köralakú lapos feneke emittálja, melyet a dobozban elhelyezett hevítő közvetve fűt. A katódot elektronki bocsá tó anyaggal, így pl. str oncium -és báriumoxidok keverékével vonhatjuk 15 be. A (6) pajzs szintén pilulás doboz alakú és hossza, valamint átmérője egyaránt kb. 13 mm. Fenekén központos (19) nyílás van, maga a pajzs pedig úgy veszi körül az (5) 20 katódot, hogy ez szorosan a (6) pajzs fenekénél fekszik (de azt nem érinti) és a pajzs fenekének (19) nyílásán át elektronokat bocsát ki. A pajzsot katódpotenciálon vagy utóbbival közel egyenlő potenciá-25 Ion (pl. 0—20 volt negatív értéken tartjuk. A (7) első gyorsító igen lapos nyitott pilulás dobozalakú, melynek hossza kb. 2 mm, átmérője pedig kb. 13 mm. A fenekében levő központi (20) nyílás kb. 3 mm-30 nyire van a (6) pajzs fenekétől; az első gyorsító pereme az (5) katód felé néz. A (7) első gyorsítót az (5) katódhoz képest kb. 200 volt pozitív értéken tartjuk. A (8) lassító kb. 13 mm hosszú és 13 mm 35 átmérőjű rövid henger, tárcsával (diafragmával) és ebben (21) nyílással. A tárcsa valamivel közelebb van a (7) első gyorsítóhoz, mint a (9) második gyorsítóhoz. A (8) lassító egyik vége mintegy 1.6 mm-40 nyire van a (7) első gyorsítótól. A lassítót a katódhoz képest kb. 20 volt negatív előfeszültségre állítjuk be. A (9) második gyorsító vagy első anód két tárcsát hord. Ezek egyike az elektró-45 dának a (8) lassítóhoz közelebbi fekvő végén van és (22) nyílás van rajta, míg a másik kb. 2.5 cm-nyire van az elektróda ellenkező végétől és (23) nyílása van. Ezt az elektródát a katódhoz képest kb. 1000 volt 50 pozitív potenciálon tartjuk. A (15) második anódot, melynek nincs nyílásos tárcsája, a katódhoz képest kb. 3600 volt pozitív potenciálon tartjuk. A (19, 20, 21, 22) nyílások átmérője 1.9 55 mm, a (9) második gyorsító (23) nyílásáé pedig 3.8 mm. E nyílások a szokásos kivitelűek, vagyis azokat nem foglalják el rácshuzalok vagy más effélék. A fent megadott potenciálokat úgy választottuk meg az elektródák alakjához és 60 elrendezéséhez mérten, hogy a (8) lassító potenciáljának negatív értelmű növekedései a (7) első accelerátorhoz folyó áramnövekedéseit idézzék elő. A cső működése valószínűleg a követ- 65 kező: Az (5) katódból bizonytalan sebességgel és irányokban elektronok lépnek ki. A pozitív (7) első gyorsító és másrészt a földelt (5) katód és (6) pajzs közötti elektrosztati- 70 kus gyorsító mező nagymennyiségű elektront húz ki a katódból és ezeket úgy sűríti, hogy a (8) lassító (21) nyílásán áthaladjanak. A lassító negatív potenciálú a (7) első 75 gyorsítóhoz képest, úgy hogy e két elektróda közt az elektronok lassulnak és lassító körzet jön létre a (8) lassító (21) nyílásának közelében. A (9) második gyorsítónak nagy pozitív 80 potenciálja van a (8) lassítóhoz képest; a két elektróda közti gyorsító mező benyúlik a cső lassító körzetébe. Az a sebesség, mellyel az elektronok (a cső tengelye irányában) az (5) katódból kilépnek, kicsiny 85 ahhoz az axiális sebességhez viszonyítva, melyet azok később a különböző elektródák közti elektrosztatikus gyorsító mező következtében kapnak, míg a katódból aránylag nagy harántirányú sebességgel (pl. nem 90 kevesebb, mint 0.2 voltig) kilépő elektronokat a (8) lassító igen nagy mértékben kiszűri, úgy hogy a lassító körzetből a (9) második gyorsító felé kivont elektronoknak csaknem egy és ugyanaz az axiális és 95 radiális sebessége és így azok a (16) fluoreszkáló ernyőn igen erősen sűríthetők. A sűrítés a következőképpen történik: A lassító körzet és a (9) második gyorsító vagy első anód távolabbi vége között 100 az elektronok az elektródák között létrejött elektrosztatikus mezők alakja miatt divergálni törekszenek. Az első és második anód szomszédos végei közti aránylag erős elektrosztatikus mezőt elérve azonban a 105 divergáló elektronok ismét a cső tengelye felé sűrűsödnek és egyszersmind a (15) második anód felé, illetve ezen keresztülhaladva gyorsulnak. E két elektróda közti mező nagyjában ugyanúgy hat az elektro- 110 nok divergáló kúpjára, mint ahogy az optikai lencsék hatnak divergáló fénynyalábra. Ezért az első és második anód együttesét „elektronlencsének" nevezhéfjük. A szóbanforgó esetben az elektronlencsébe 115 divergálva belépő elektronSúp mint kon-