114805. lajstromszámú szabadalom • Kétaknás kályha

114805. 3 megszerkesztés szüksége nélkül, önmagá­ban van adva. A találmány szerinti kétaknás kály­háknál, éppen úgy, mint minden két-5 aknás tüzelőberendezésnél, természetesen csak a töltőaknán kell töltőajtót alkal­mazni, miután az ir-rendszerű kályhák­nak egységesen töltő- és tüzelőaknát al­kotó és ezért felül töltőajtóval felszerelt 10 egyetlen aknája most kizárólag lángaknát alkot. A találmány további előnyös meg­oldási alakja szerint azonban a láng­aknának is adunk külön töltőajtót és tü­zelőrostélyt (illetve meglévő egyaknás 15 kályháknak kétaknás kályhává való át­építésénél az ir-rendszerű kályha aknájá­nak töltőajtaját és rostélyát megtartjuk)­így olyan kályhára teszünk szert, mely minden átalakítás szüksége nélkül, a 20 változó körülményeknek megfelelően akár gázdús tüzelőanyagoknak a kétaknás rendszer szerinti eltüzelésére, akár pedig jóminőségű tüzelőanyagoknak (pl. koksz­nak, kőszénnek, fának stb.) az egyaknás 25 rendszer szerinti eltüzelésére használható fel, egyszerűen úgy, hogy az egyik eset­ben a lángakna töltőajtaját, a másik eset­ben pedig a töltőakna töltőajtaját tartjuk zárva. Más szóval egy és ugyanazon kály-30 hánál kívánt esetben bármikor azonnal térhetünk át az egyik tüzelési rendszerről a másikra. A rajzon a találmány célszerű meg­oldási alakja hengeralakú lángaknával 35 kapcsolatban látható, magától értetődik azonban, hogy a találmány nem szorítko­zik a lángakna hengeres alakjára, hanem "bármily más, pl. négyszögű hasábalakú lángaknával kapcsolatban is alkalmaz-40 ható. Az 1. ábra a kályha függélyes hosszmet­szete. A 2. ábra metszet az 1. ábrának II—II vo­nala szerint. A 45 3. ábra metszet az 1. ábrának III—III vonala szerint. (a) a lángakna, melyet a kályha fém­falán belül a (b) samottfal határol, (c) az ir-rendszerű kályhák szerkezetéből is­meretes kályhafaj, mely a (d) töltőajtót 50 hordja, melyet az (a) aknával, mint lángaknával kapcsolatban is alkama­zunk (illetve megtartunk), anra az imént leírt esetre, ha a kétaknás tüzelésről az egyaknás tüzelésre akarunk áttérni, 55 vagyis, ha az (a) aknát egységes töltő­tüzelő-aknául akarjuk felhasználni. (e) a tüzelőajtó (légbebocsátó-, tisztító-és kémlőajtó), (f) pedig az ajtó-keret, melynek belső tere a találmány értelmé- 60 ben a töltakna alsó részét alkotja, me­lyet evégből célszerűen a (h) állórostély­lyal egészítünk ki. Az utóbbifhoz a (g) rostély csatlakozik. Az (f) ajtókeret felső oldalát áttörjük 65 és az ajtókeretre a (k) töltőakna felső­részt építjük rá, illetve az utóbbit az (f) ajtókerettel célszerűen egybeöntjuk, úgy hogy a (k) rész az (f) keret oldalainak felfelé irányuló meghosszabbítása, (m) a 70 töltőakna töltőajtaja. Célszerű, ha az (a) akna mellső felét, amint az különösen a 2. ábrán (n)-nél látható, részben lela­pítjuk, amivel a bevezetésben említett előnyt érjük el. 75 Szabadalmi igények: 1. Kétaknás kálytha, emlyre jellemző, hogy maga a felül áttört tüzelőajtó­keret a töltőakna alsó -részét alkotja. 2. Az 1. igényben védett kályha megöl- go dási alakja, jellemezve a lángakna külső felületéhez közvetlenül csatla­kozó tüzelőajtó-kerettel. 3. Az 1. vagy 2. igényben védett kályha megoldási alakja, melyet a töltőakná- §5 nak a tüzelőajtó-kerettel egydarabból állói utóbbinak felfelé való meghosz­sziabbítását alkotó felső része jellemez. 4. Az 1—3. igények bármelyikében vé­dett kályha megoldási alakja henger- g0 alakú lángaknás kályhákhoz, melyre jellemző, hogy a lángakna mellső fele részben lelapított. 5. Az 1—5. igények bármelyikében vé­dett kályha megoldási alakja, melyre 95 jellemző, hogy a lángaknának külön töltőajtaja van. 1 rajzlap melléklettel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom