114800. lajstromszámú szabadalom • Vegyi képhordozókat előállító és velük nyomtató eljárás

MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114800. SZÁM. IX/e. OSZTÁLY. — K. 6730. ALAPSZÁM. Vegyi képhordozókat előállító és velük nyomtató eljárás. Renck Heinrich kőnyomdász Hamburgban. A bejelentés napja 1935. évi március hó 20-ika. A találmány vegyi képhordozókat, dúcokat és egyéb nyomtatóformákat előállító és ezekkel nyomtató eljárás. Ismeretesek vegyi képhordozók, melyek-6 nél fémes higany felvitelével érjük el, hogy a forma felületének a képpel el nem foglalt helyei ne vegyék fel a festéket. Kitűnt, hogy e helyek festéktaszító hatása, nem mint eddig általában vélték, a higany 10 és a képihordozó mindenkori fémanyaga közötti amalgámozódás, hanem ama leheletvékony fémes higanyréteg folytán mutatkozik, amely amalgámozatlanul marad vissza az ottani amalgámos helyeken. Mi • 15 helyt elfogy ez a fémes higanyréteg nyomtatás közben, mert a festék, ill. a festékhengerek lehámlasztják a higanyt, akkor az amalgámréteg egymagában nem taszítja többé a festéket. 20 Emiatt megkísérelték már, hogy nyomtatás közben felfrissítsék a képhordozó nemnyomó helyein a higanyt, még pedig úgy, íhogy csekély mennyiségű és célszerűen finoman elosztott higanyt adtak a 25 festékbe vagy vittek fel a festőhengerekre, vagy akár közvetlenül a nyomtatóformára. Ezek az eljárások ugyan jelentős számú lenyomatokat eredményeznek, azonban körülményesek. További hátrányuk, hogy 30 nagyobb számú lenyomat esetén mégis arra kényszerülünk, hogy ismételten is kiemeljük a gépből és fel is frissítjük a formákat. A találmány ama felismerésből indul ki, hogy lehetőnek kell lennie annak, 35 hogy kötött formájában, tartósnak vigyük fel a higanyt a képhordozó felületére, hogy az ilykép előkezelt, a mindenkori képtől szabadon hagyott helyek, elegendő nagy számú lenyomathoz is, festéktaszítók maradjanak, anélkül, hogy a higany lehám- 40 lanék a képhordozóról. Ez alapjában véve olyként foganatosítható, hogy előbb kész higanyfémelegyet készítünk és ebből alakítjuk azután a képhordozók nyomófelületét. Az elegyet célszerűen vagy hideg úton, 45 alkalmas fémforgács és higany amaigámmá dörzsölésével, vagy pedig meleg úton, valamely, legfeljebb 3c0 C° olvadáspontú fémnek higannyal ötvözetté olvasztásával készíthetjük. Olyként is kaphatunk 50 kötött állapotú higanyt, hogy vízben oldott higanysó és vízben oldott fémsó, főleg salétromsavas ezüst- vagy rézgálic vegyületét állítjuk elő. A gyakorlati kísérletek azt mutatták, hogy ily oldatok kombinál- 55 tan is alkalmazhatók. A kölcsönös keverési arányok tekintetében azt kell mondanunk, hogy a lehetőség szerinr csupán anynyi higanynak kell az oldatban lennie, amennyi a fémtaszító hatás biztosításához 60 szükséges, az ezüst, ill. fémsók pedig oly mennyiségben adagolandók, hogy a higany festéktaszító hatása éppen hogy bekövetkezzék. Ezzel szemmeltartásával mindenesetre kemény amalgán réteget létesítünk, 65 amelyből a higany még nagy nyomás esetén sem sajtolódik ki. Az így kapott kész higanyfémelegy mármost erőművi úton vihető fel a képhordozóra, oly módon, hogy felhengereljük a 70 hidegen kapott elegyet vagy, hogy az olvasztással kapott ötvözetet, hasonlóképpen mint a vízben oldott higanysókat, bem ártás útján visszük fel a képhordozó felületére. Emellett közömbös, vájjon a képhor- 75 dozó egész felületére, vagy csupán ennek a