114774. lajstromszámú szabadalom • Nemesgáztöltésű fémgőzlámpa

szélesedést látunk, amely pieeinnet, fehér peesétviaszkkal vagy más ilyennel van kitöltve. Többszöri felmelegítés mellett a tömítőanyagot, amennyire csak lehetsé-5 ges, a drót mentén a ráforrasztott csőbe engedjük behúzódni. Ha a lámpa be van kapcsolva, úgy a fém hamar elgőzölög és átveszi az áramveze­tést és a fényemissziót; a kihasznált üzemi 10 Feszültség azonban igen alacsony a gyúj­tási feszültséghez képest — úgy, mint min­den ilyen, gázzal töltött izzó katódacsőnél. A eső méreteit, kiváltképen azonban a pólusedények átmérőit és hosszát, vala-15 mint a melegszigetelő burkolatokat ponto­san méretezzük és az előtét-ellenálláshoz szabjuk hozzá. Ilyen módon elérjük, hogy a lámpa terhelése, amelytől a lámpában a melegfejlődés és ezzel együtt a iémgőz 20 nyomása függ, épen oly nagy, hogy a lámpa '220 Volt üzemi feszültség mellett, ha a gyújtás után közvetlenül 20—40 Volt feszültsógesóssel égett, (ez megfelel egy 15 —40 cm csőhossznak és 20—25 mm csőát-25 mérőnek) 130—160 Volt feszültségesést mu­tat. Lehet természetesen a lámpát alacso­nyabb, pl. 80—.100 Volt feszültségesés mel­lett is üzemben tartani; a fontos az, hogy az üzemben a feszültségesés mindig na-80 gyobb legyen, mint a közvetlenül a gyújtás után mutatkozó feszültségesés. A fent megadott körülmények között az összfe­sziiltségnek csak 1 /:pad részét emészti fel a ballasztellenállás. A fényívben magában 35 elfogyasztott energiának sugárzássá való átalakítása oly hatásfokkal megy végbe, amely kétszerese egész tízszerese annak a hatásfoknak, amely a közönséges alacsony nyomású gázkisülőcsövekben észlelhető — 40 az üzemi gőznyomás nagysága szerint, amelyet több atmoszférára lehet felnö­velni. Egyebekben a lámpán még többfele ja­vítást lehet eszközölni. így ajánlatos az 45 említett gyujíósávot az üzemi vezeték föl­delt pólusával kapcsolni. Lehet a gyujtó­sávot az érintés ellen megvédés céljából hőálló szigetelőanyaggal, pl. valamely zománccal bevonni. Az említett haran-50 gok helyett úgyis lehet a csövet ki­képezni, hogy a (21) beszűkülés felett vagy azon tál — miként a 3. ábra mutatja — a cső két (19) és (20) térre ága­zik, amelyek egyikében, még pedig a (20) 55 {érben foglal helyet az elektróda, míg a masi k (19) térben, amelyben a hőmérsék­let alacsonyabb, kondenzálódik a gőzáram. A lámpában a higanykészletet ugyancsak a. cső méreteihez kell hozzászabni; a lám­pának, hogy gyorsan és kiadósan kerüljön 601 magasabb nyomásra, egy bizonyos kiterje­déssel kell bírnia, hogy a fényív érinthesse és felmelegíthesse. Az ismertetett csőnél, amelynél az elektródák távolsága 20 cm, a csőátmérő 20 mm, a kezdőáram 4—6 Am- 65 pére és a rendes üzemáram mintegy 3 Ampére, higany alkalmazása esetén a fémkészletnek legalább 4 g-ot kell kitenni. Azon a helyen, ahol a fémkészletet elhe­lyezzük, a csőkeresztmetszetet annyira le- 70 het elszűkíteni, hogy ott a fém az egész csőkeresztmetszetnek mintegy 10—15%-át foglalja el. Az ismertetett lámpa épúgy használható világítási, mint különleges ultraibolyasu- 75 garakkal való besugárzás céljaira; az uíóbbi esetben legelőnyösebb a lámpát hi­gannyal tölteni, míg világítási célokra és különösebb színhatások elérésére más fé­meket — mint aminők thallium, kadmium, 80 gallium, alkálifémek — használunk. A lámpa az ő önmagát felhevítő katódáival egyaránt használható úgy alacsony, mint magas nyomásokhoz. Minden tetszés sze­rinti nyomásnál a lámpákat épúgy lehet 85 V3 Ampére-rel, mint 10 vagy több Ampére­rel üzemben tartani. A kisebb lámpatípusoknál — egész 1.5 Ampéreig — ajánlatos a csöveket túlságos melegelsugárzás ellen, melegszigetelő 90 anyagokba való betokozással megvédeni. Ez oly módon eszközölhető, hogy vagy azokat a helyeket, ahol a fém tárol, vagy azokat, amelyeken kondenzálódik, vagy még inkább az elektródaedényeket asz- 95 beszttal vesszük körül. Nagyobb lámpa­típusoknál — amelyeknél a terhelés 10 Ampére vagy még ezen felül van — gyak­ran inkább még az szükséges, hogy meleg­elsugárzó hűtőket rendezzünk el. Ezeket a 100 hűi őket adott esetben az elektródaedények körül rendezzük el, kiváltképen ha a cső belsejében az elektródákra boruló haran­gokat vagy más olyan szerveket alkalma­zunk, amelyek a melegeit nem kívánt mó- 105 don koncentrálják. A csövet ezen a helyen körülvevő vagy érintő hűtő elrendezésével a fémkészlet elgőzölgési sebességét szabá­lyozni lehet. Ha a lámpát ultraibolyabesugárzásra no használjuk, úgy a ballasztellenállást — elő­tétellenállást — infravörös sugárzó gya­nánt lehet használni. E célból a lámpát és az ellenállást legelőnyösebben ugyanabban a reflektorban rendezzük el, úgyhogy a 115 melegsugárzás és az ultraibolyasugórzás

Next

/
Oldalképek
Tartalom