114774. lajstromszámú szabadalom • Nemesgáztöltésű fémgőzlámpa

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111774. SZÁM. Vll/e. (Vll/h.) OSZTÁLY. — S. 14088. ALAPSZÁM. Nemesgáztöltésü fémgőzlámpa. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken eindhoveni cég, mint Dr. Spanner Hans Joachim iizikus berlini lakos jogutódja. A bejelentés napja 1931. évi március hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi december hó 6-ika. A találmány berendezés magasnyomású fém, kiváltképen higanygőz ívkisüléses világításra és/Vagy besugárzásra, amelyre legalább egy aktivált alkaliföldfémioxidos 5 elektródát és fém-, kiváltképen higanytöltés mellett oly nyomású nemesgáztöltést tartalmazó világítócső és e világítócsővel sorbakapcsolt olyan előtétellenállás jellemző, hogy a nemesgáztöl-10 lésen az üzem kezdetén a hálózati (legfeljebb 300 voltos) feszültség mellett olyan erősségű ködfénykisülés megy át, amely másodpercek, vagy ezek "törtrészei alatt az alacsonynyomású fémgőz-ívkisülés 15 megindítására elegendő, miimellett az előtétellenállás méretezése a gyújtáshoz szükséges hálózati feszültséghez olyan, hogy az alacsonynyomású ív mellett átmenő áramerősség ,a cső terének a miagas-20 nyomású ív képződéséig való felmelegítésére, illetőleg a magasnyomású ív mellett átmenő áramerősség a cső terében az ehhez szükséges hőfok fenntartásához elegendő. 25 A találmányhoz újrendszerű fémgőzlámpát alkalmazunk. Az ismeretes ilyenfajtájú lámpáknál legalább az egyik elektródát — a katódát — higany alkotja. A cs-5 nagymértékben evakuálva van. A lámpa 30 üzembehelyezése olymódon történik, hogy a higanypólusokat érintkezésbe hozzuk egymással. Ha ezen átmenetileg keletkezett kontaktust azután ismét megszakítjuk, úgy egy elektródától elektródáig hú-35 zódó fényív keletkezik. Ily higanyelektródás, illetve általánosabban fómelektródás lámpát azonban csak egyenárammal lehet üzemben tartani; ha erre a célra váltakozóáramot akarunk használni, úgy egy középeivezetésű transza 40 főrmátort kell alkalmazni, amikoris a középelvezetés a higanyelektródával van kapcsolva, míg a végek szén-, wolframvagy nikkeltömbökhöz vannak vezetve, vagy más higanyosészékkel kapcsolatosak, 45 melyek ez esetben anóda gyanánt működnek. A kisülés mindig ugyanabban az irányban megy végbe, minthogy azon múlik, hogy a katódán oly gyujtófoltot hozzunk létre, amely tovább tart, mint a fá- 50 zisváltozás. Az ismert higanylámpáknak még az a hátránya is megvan, hogy üzemükhöz legalább 1% ampere áramerősségre van szükség. Ennél kisebb áramerősség mellett a 55 higanytükrön hullámzó gyujtófolt felfűtése nem kielégítő és az ív könnyen kialszik. A gyujtófolt körülhullámzásának még az a hátránya is megvan, hogy a folt könnyen megreked a higany és az edény- 60 fal érintkezési vonalánál, ami a tartálynak megrepedését idézheti elő. Ismeretessé váltak továbbá oly lámpák, amelyeknél a katódát alkáli-amalgam alkotja. Ezeknek is az a hátránya, hogy az 65 egyik elektróda vagy folyós, vagy az üzemben folyóssá válik, úgy hogy ezek a lámpák is csak egy bizonyos meghatározott helyzetben égnek. Az elektródaanyag ezeknél a lámpáknál gyorsan elgőzölög ós 70 az alkáligőzök a tartály falát erélyesen megtámadják. E lámpánál a katódának mindenkor az edény legalsó pontján kell elrendezve lennie, minthogy a gőzök a tu-