114758. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fotoelektromos elktródák előállítására

A fotoelektromos fémnek ez az adagolása különféleképen történhetik. Használhatunk pl. olyan anyagot, amely a fotoelektromos fémet adszorbeálja. Ha 5 ez a fém pl. alkalifém, tehát pl. cézium, úgy előnyösen alkalmazhatunk cirkoniumoxidot, magnéziumoxidot vagy kalciumfluoridot. Ennek az adszorbeáló anyagnak bizonyos mennyiségét a cső 10 segédtartálya tartalmazhatja, melyet öszszetörhető fal, pl. gömbkapilláris választ el a csőtől. Ha e segédtartályt olyan edénnyel hozunk összeköttetésbe, amelyben alkalifém, pl. cézium van és ha ez az 15 edény valamivel alacsonyabb hőmérsékletű, mint a segédtartály, úgy az adszorbeáló anyag az alkalifém egy részét adszorbeálja. A segédtartály és az említett edény közötti összektöttetést ekkor meg-20 szüntetjük, majd pedig, miután a fotocellában a fémoxidréteg képződött, a cső és a segédtartály közötti válaszfalat széttörjük. Az adszorbeálódott alkalifémet ezután e tartály hevítésével felszabadít-25 juk és a kisütőcsőbe hajtjuk, mire a fémoxid a jelzett módon redukálódik és a fotoelektromos fém vékony réteg alakjában rakódik le a redukció alkalmával keletkezett rétegre, sőt ebbe a rétegbe 30 esetleg be is hatol. A bejuttatandó fotoelektromos fém mennyisége önként értetődően az előállítandó elektróda nagyságától, valamint a redukálandó fémoxid mennyiségétől függ. 35 A bevitt fotoelektromos fém mennyiségét ezenkívül az adszorbeáló anyag mennyisége és minősége határozza meg. Az adszorbeáló anyag alkalmazandó mennyisége a fotoelektromos elektróda minden 40 fajtájához néhány kísérlettel egyszerűen állapítható meg. Az adszorbeált fotoelektromos fémet nem kell a segédtartályból mindenkor hevítéssel kihajtanunk. Gyakran úgy is 45 eljárhatunk, hogy az adszorbeáló anyagot a hozzá adszorbeált fotoelektromos fémmel együtt visszük át ;; segédtartályból a kisütőcsőbe és a fémet csak ezt követően választjuk el a/, adszorbeáló 50 anyagtól. Ez az eset pl., ha cirkon iumoxidot használunk adszorbeáló anyagnak, melyhez a cézium igen könnyen adszorbeál. Az adszorpció után kékszínű port a vákuumban igen könnyei), pl. rázás útján 55 csúsztathatjuk el. A eirkoniumoxidport pasztilla alakjára is sajtolhatjuk, úgyhogy a segédiartályból könnyön juttatható a kisütőcsőbe. Az alkalmazott anyag adszorpciós képességének fokozására gyakran előnyös, 60 ha ezt az anyagot vákuumban elgőzölögtetjük és lecsapatjuk. Ha pl. az említett •s-egédtartályban kalciumflouriddal bevont izzóhuzalt helyezünk el és a tartály evakuálása után e kaloiumfluoridot el- 65 gőzölögtetjük, úgy igen nagy adszorpciósképességű állapotban csapódik le. A csőbe juttatandó fotoelektromos fémet e fém vegyületének szabályozott bontásával létesíthetjük. Ha pl. a esőben fém- 70 lemezt helyezünk el. melyen pl. céziumklorid vagv céziumjodid van és ha a lemezzel szemben elektronokat kibocsátó izzóhuzalt (wolframkatódát vagy thorozott wolframkatódát) helyezünk el, mely- 75 nek az említett lemezhez képest negatív potenciált adunk, a vegyületen elektronáramot küldhetünk át, amivel a vegyületet elektrolízis útján bontjuk. Az átfolyó elektromosság mennyiségének meg- 80 szabásával a csőben a fotoelektromos fém igen pontosan meghatározott mennyiségét szabadíthatjuk fel. Előnyös, ha az a szerv, amelyen a vegyületet el-» helyeztük, olyan fémből van, mely a szét- 85 bontott vegyület visszamaradó részével egyesül. Alkalihalogenidek alkalmazása esetén pl. előnyösen használhatunk ezüstöt, mely a felszabaduló halogént leköti. A vegyület bontása sokszor besugárzás. 90 útján is történhet. így pl. a céziumkloridot és a nátriumkloridot röntgensugarak bontják. Az alkalifém kívánt adagját ebben az esetben az intenzitás és a besugárzási időtartam szabályozásával kap- 95 hatjuk. A bontás hevítéssel is foganatosítható. Ez esetben pl. grafitvegyületeket alkalmazhatunk. A grafit káliummal tudvalevőleg ströohiometriailag olyan 100 anyaggá egyesül, amelyet előállítási módja szerint a C«K, vagy CIGK képlettel adhatunk meg. Az első vegyület rézvörös, míg az utóbbi kékesfekete. Ismeretesek rubidium és cézium megfelelő ve- 105 gyületei. Ezek a grafitvegyületek hevítéskor mennyiségileg bomlanak, úgyhogy igen alkalmas módot nyújtanak adagolt mennyiségű alkálifémnek a kisiitőcsőben való felszabadítására. A következő eljá- 110 rást alkalmazhatjuk: Az említett segédtartályban árambevezető huzalokkal ellátott két kapocs között grafitdarabkát helyezünk el. Evakuálás után e tartályba fölös mennyiségben káliumot juttatunk, 115 mely a grafittal egyesül. A fölös káliu-