114756. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gépkocsik váltóműveinek önműködő kapcsolására

ttmk, melyek a karmok említett elhárítási periódusa folyamán az egyik kapcsolófelet lassítják vagy gyorsítják, hogy lehetőleg gyorsan érjük el az előzési for-5 dulatszámot. Ehhez előnyösen nyomóközeges szerkezetet alkalmazunk. Ily szerkezeteket ismertet pl. az 569.392. sz. német szabadalmi leírás. Az ilyen lassító szerkezetben ható nyomóközeget sajátos 10 előnnyel hasznosíthatjuk a találmány szerinti berendezésnél ahhoz is, hogy azt a vezérlőszervet, amelyet az erőgép fordulatszámától függően vezérelt nyomás mozgat, az e nyomás által beállított helyzet-15 ben tartsuk mindaddig, amíg a kapcsolási folyamat be nem fejeződött. Ennek befejeztével a segédszerkezet által hozzávezetett nyomás e segédszerkezet vezérlésének befolyására eltűnik, amivel az elgázo-20 sító mozgatószerkezete is felszabadul. Az elgázosító önkényes beállítása a kocsivezető részéről rendes menetközben, azaz, amíg a találmány szerinti berendezés egy magasabb menet beiktatására 25 működésben nincs, a szokásos szerkezetekkel, alkalmas mechanikai összeköttetéseknek e szerkezetek és a találmány szerinti berendezés megfelelő részei között való alkalmazásával, történhet, így pl. a 30 gázemelővel összekötött rudazatban egyoldalú menesztőt és rugalmas közbenső darabokat alkalmazhatunk. A kocsivezető által kezelt beállító elem révén való beállítást azonban az elgázosító szabályozó-35 szervét mozgató szerkezetre sajátos előnynyel ugyancsak nyomóközeg útján viszszük át és emellett azt a vezérlőszervet, amelyet az erőgép fordulatszámától függő nyomás mozgat, a nyomóközeg vezetéke-40 ben a beállítószerv és a mozgatószerkezet között rendezzük el, úgyhogy a beállítószervtől hozzávezetett nyomóközeg betáplálását ez a vezérlőszerv megakadályozza mindaddig, amíg az önműködő kapcsoló-45 berendezés üzemben van. A rajz 1. és 2., illetve 3. és 4. ábrái a találmány szerinti kapcsolóberendezés egyegy foganatosítási példájának vázlatát nagyobbrészt metszetben mutatják. 50 Az 1. ábrán (1) nyomólevegő forrását, (2) pedig e forrás és a (4) rugóval terhelt (5) vezérlőtolattyú tokja közötti vezetéket jelöl. Az (5) vezérlőtolattyú (6") csatornát és a (3) tok (6'") nyílásával szemben (6') 55 hosszhornyot tartalmaz. Az (5) vezérlőtolattyút a (7) röpítőerőinga mozgatja. A (3) tóiktól (8) vezeték halad egy (9) hengerhez, mely a (10) rugóval terhelt (11) dugattyút tartalmazza. E dugattyú (12) rúdja (13) kilincset hord, mely a (14) üt- 60 közőpecekre támaszkodik. (15) a küllevegővel való összeköttetést létesítő nyílás, (16) a (11) dugattyú falában alkalmazott, a hengertérrel (17) nyíláson át közlekedő vájat, (18) pedig egy kilincskerék. A (9) 65 hengertől (19) vezeték halad egy (20) hengerhez, mely a (21) dugattyút tartalmazza. E dugattyú (22) rúdja a (23) emelőt támadja, mely a (24) elgázosítócsőben levő (25) fojtószeleppel van összekötve és 70 ezenkívül a (26) csuklórudat is támadja. Az ez utóbibrval összekötött 27 tárcsa (28) tokban mozoghat és (29) rugó nyomásának hatása alatt áll. A (28) tok (30) rúddal van összekötve, mely a lábitós (31) 75 gázemelőt támadja, melyet a (32) rugó (33) ütközőhöz húz. A 2. ábra az 1. ábra A—A vonala mentén vett metszet. Ez ábrán (34) kézikere ket, (35) pedig azt a" tengelyt jelöli, mely 80 a már előbb említett (18) kilincskereket hordja és melynek alsó vége (36) elosztótolattyúval van összekötve. Ez a tolattyú a (38) vezeték útján a nyomólevegő _ (1) forrásával összeköttetésben álló (37) tok- 85 ban fekszik. (39) és (40) a (36) tolattyúban levő csatornákat, (41) pedig az ugyancsak e (36) tolattyúban levő vájatot jelöli. (45) a kiillevegővel összeköttetést létesítő nyílás. A (42, 43, 44) vezetékek ama váltómű 90 kezelőszerkezetének hengereihez haladnak, mely váltóművön a kapcsolóberendezést, alkalmazzuk. Az 1. és 2. ábra szerinti kapcsolóberendezés működésmódja a következő: 95 Az egyes alkatrészek az 1. ábrán látható helyzetet rendes menet közben, tehát mindaddig foglalják el, amíg önműködő kapcsolás nem történik. A (18) kilincskerék egyes fogai hat előremenetnek felelnek 100 meg. (I) és (VI) fogak közötti hézag a hátramenetnek és esetleg az üresjáratnak felel meg. A (31) gázemelőt a kocsivezető (33) ütközőjétől elmozgatja annyira, hogy a (30, 28, 26, 23) rudazat révén a (25) fojtó- 105 szelep az üresjárat és a teljes gáznak megfelelő helyzet között középhelyzetbe áll be. Tegyük fel, hogy a jámű a negyedik menetnek megfelelően fut. A (13) kilincs 110 előtt a (18) kilincskerék (V) foga helyezkedik el. A (7) röpítőerőingát a gépkocsi hajtőerőgépével Összeköttetésben álló tengely hajtja. Mindaddig, amíg a fordulatszám a 115 maximális fordulatszámnál kisebb, a (7) röpítőerőinga és vele az (5) vezérlőtolattyú is az 1. ábrán látható Jhelyzetben