114743. lajstromszámú szabadalom • Kétrétegű, zárt felületű, hengerelt aszfaltburkolat és eljárás előállítására

M A r. Y A lí K I \l Á L Y ! $ SJ5 \BADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114743. SZÁM. VlII/i. OSZTÁLY. — E. 4778. ALAPSZÁM. Kétrétegű, zárt felületű, hengerelt aszfaltburkolat és eljárás előállítására. Építőipar Részvénytársaság- cég' Budapest. A bejelentés napja 1934. évi november hó 7-ike. A találmány kétrétegű, zárt felületű, hengerelt aszfaltburkolat, mely egyrészt olcsóbb az eddigieknél, másrészt speciális készítési módja folytán jobban biztosítja 5 az egymásra fektetett, két aszfaltréteg egymásba kötését, mint az eddigi eljá­rások. Emellett feleslegessé teszi a nyitott és félig zárt rendszerű, hengerelt aszfalt­burkolatoknál szokásos és állandó fenn-10 tartást igénylő, felületi kezelést. Az eddigi, kétrétegű, hengerelt aszfalt­burkolatok alsó rétege, az ú. n. kötőréteg, durvaszemű zúzalékból (esetleg homok hozzákeverésével) ós kb. 5—6% bitumen 15 keverékéből, felső rétege, az ú. n. koptató­réteg, pedig többféle osztályozott zúzalék­ból, homolkból, mészlisztből és kb. 7—9% bitumen keverékéből áll. Az ismert eljárásnál először a kötő-20 réteget terítik le az útra és hengerrel tö­mörítik. A lehengerelt és kihűlt kötő­rétegre kerül az ú. n. koptató réteg, ame­lyet szintén hengerrel tömörítettek, vé­gül a lehengerelt, felső rétegen még mu-25 tatkozó nyitott felületeket ú. n. felületi kezeléssel zárják el. Ez úgy történik, hogy speciális szórógépeJkből vékony bitumen réteget szórnak a kész burkolatra és arra, kb. Yi om vastagságban, zúzalékot terí-80 tenek, majd az egészen újra léhengerlik. Ennek az eljárásnak hátránya elsősor­ban az volt, hogy három rétegben készült, ami a munkát nagyon megdrágította, másrészt, hogy úgy a második (koptató-35 réteg), mint a harmadik záróréteg (felü­leti kezelés) már a hideg, sőt legtöbbször szennyeződött és esetleg a lecsapódott pá­ráktól nedves felületre került. Ez meg­gátolta az ideális kötés létrejöttét, sőt a nem tökéletes kötés a kötő- és koptató- 40 réteg viszonylagos elcsúszását és a felü­leti kezelés gyors lekopását vornta maga után. Az új eljárás mindezeket a hátrányokat úgy küszöböli ki, hogy az alsó rétegnek 45 melegen (mintegy 160 C fokon) való lete­rítése után közvetlenül ráterítjük a felső réteget, ugyancsak kb. 160 C fokon, tehát mielőtt az alsó réteg kihűlhetne, beszeny­nyeződhetne vagy nedvesség kerülhetne 50 rá. Ily hőfokon egyszerre hengereljük össze a két réteget, tehát a legideálisabb kötést biztosítjuk azzal, hogy a felső fino­mabb ásványi szemű réteg a hengerlés alkalmával részben az alsó, még nem tö- 55 mörített, durvább rétegbe nyomul és az egész burkolat együttműködése, valamint az alsó, félig zárt réteg legteljesebb el­zárása biztosítva van. Emellett felesle­gessé válik a felületi kezelés is, amely a 60 burkolatok gyenge pontja és állandó költ­séges fenntartást okoz. A találmány szerinti aszfaltburkolat lényege a hézagminimum elve szerint kevert, közép- vagy durva szemű aszfalt- 65 betonból álló kötőréteg és az e fölött fekvő, részben a kötőrétegbe hatoló, a hézagminimum elve szerint kevert, fino­mabb ásványi szemcséjű aszfalt-záróré­teg. Emellett a záróréteg vastagsága a 70 teljes burkolat vastagságának kb. 7«-a. A találmány szerint a burkolat 2—6 cm összvastagságban, meleg keverési eljárás­sal készül. Az alsó réteg közép- vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom