114739. lajstromszámú szabadalom • Búvólyukfedél és keret

114739. 3 lyíteni, könnyebbség kedvéért azonban mind a négy oldalon lekerekítjük azokat. A 3. és 4. ábrákon a fedelet szilárdan a kerethez rögzítő eszközök láthatók, arra 5 az esetre, ha az 1. és 2. ábrák szerintinél könnyebb buvólyukfedélnek ellenállónak kell lennie a fedél alatt uralkodó gáz­vagy folyadéknyomással szemben. Ekkor a keret mindegyik végén, rendszerint a 10 keret középvonalában, kivágást alkalma­zunk, mely a kovácsolható (31) öntvényt fogadja magába és ágyazza. Az öntvény függélyes (32) bordái ia (22) főbordák kö­zött fölfelé a keret vályújába illenek. A 15 (31) öntvényt a (33) lágy vas szegecs rög­zíti. A (35) bőralátéttel felszerelt rozsda­mentes acél- vagy ágyufémanyagu (34) csavar a fedélöntvény nyílásain át a (31) öntvénybe hatol és így a fedelet ahhoz 20 szilárdan rögzíti. Az 5—9. ábrák a keret háromféle sa­rokkötését szemléltetik. Az 5. és 8. ábrá­kon a keretdarabok olyanok, mint az ábrán, vagyis mindegyik darab a keret 25 egyenes oldalrészéből és sarkából áll, ahol is valamennyi támasz,felület és a keret­darabok felső felülete a sarkoknál leke­rekített. A 6. és 8. ábrákon is mindegyik keretdarab egyenes oldalrészből és sa-30 rokrészből áll, de a legalsó támaszfelület­nek derékszögű vége van. A 7. és 9. ábrá­kon a keretdarabokat ferde végűre önt­jük és itt valamennyi támaszfelület, vala­mint a keretdarabok felső felülete a sar-35 koknál lényegileg derékszögű végű. Mind­egyik esetben az egyes darabokat ismert módon a (36) csaplyukakba helyezett csa­pokkal erősíthetjük össize, ami után a kö­tés rögzítésére kemény fehérfémet öntünk 40 a (37) kamrákba. A 10. és 11. ábrák csővezető- vagy ká­belárok fedelét tüntetik fel, melyen a (15) keretdaraibokat a (38) helyéken a fent megadott módon csapozzuk és rög-45 zíijük. Itt több (16) fedelet alkalmazunk. Ezek mindegyikének, az első kivételével, az egyik végén a szokásos benyúló (30) rész (2. ábra) helyett kiálló (39) része van, úgyhogy a szomszédos fedelek egymáson 50 fekszenek (11. ábra). Nagyon széles árok­fedelek kivételével ily módon hosszú, szabad nyílású árkokat, melyeknek tehát nincsenek haránt-fedőelemeik, kielégítően fedhetünk le. Szélesebb árokfedeleknél 55 kivehető tartókat használhatunk amaz oldailkeretek között, melyeken a fedelek fokszenek. Ily módon a tartók eltávolítá­sával bármely kívánt méretű szabad nyí­láshoz juthatunk. Ilyen elrendezést mu­tatnak a 12—14. ábrák, ahol is a szom- <?o szédos keretdarabok összeérő végein be­vágásokat alkalmazunk a (40) tartó V-alakú végeinek befogadására. E tartó harántmetszete alul nyitott vályú, mely­nek két oldalán ugyanolyan (17, 18, 19) 65 támaszfelületek vannak, mint a keretda­rabokon. A tartó egyik végétől a másikig (41) erősítő rudak haladnak, melyek (42) füles csapjai a vályú nyitott fenekét el­záró, rozsdamentes acélból készült (43) 70 lapot hordják. A tartó felső részén (44) nyílások vannak, melyeken át betont tölthetünk a (41) erősítő rudakat övező üregbe. A kivehető tartót a (45) henge­relt acélgerenda hordja. A kivehető tar- 75 tónak és az acélgerendának mindkét vé­gét a (46) öntöttvas tok tartja az (54) fe­hérfém bevonatú további (53) rozsdamen­tes acéllap révén. A kivehető (40) tartó rozsdamentes acélból 'készült (48) csavar- 80 ját az öntöttvas tokiba lefelé csavarva a kivehető tartó emelkedik és így kieme­lése könnyebbé válik. Az öntöttvas tokot a (47) csaplyukaklba helyezett csapokkal erősítjük a szomszédos keretdarabokhoz 85 és a kötést a (37) üregekbe öntött fehér­fémmel rögzítjük. A (40) tartó és a (15) keretdarabok közti kötésnek gáz- és víz­záróvá tételére zsírral töltött hornyokat alkalmazunk. A (46) öntöttvas tokot a 90 betonba ágyazott és az (51) szemen átha­ladó (50) horgonycsavar szilárdan rögzíti. Amennyiben nincs szükség ilyen erős szerkezetre, az acélgerendát el is hagy­hatjuk. 95 Szabadalmi igények: 1. Búvólyukfedél, melyre jellemző, hogy keretének harántmetszete alul nyitott vályú, melynek a fedéltámasz,tó fe­lületet alkotó belső oldalfala a mély- íoo ségének legalább egy részén ferde, a keretmetszet felső részén pedig nyílá­sok vannak, melyeken át a vályúval határolt térbe betonit lehet tölteni. 2. Az 1. alatt igényelt búvólyukfedél fo- 105 g'anatosítási alakja, melyre jellemző, hogy a vályú említett belső oldalfala a fedél számára görbe támaszfelületet alkot, melynek egy része reakciót fejt­het ki a fedélre ható és nagy függélyes 110 összetevőt feltüntető erők ellen, ahol is az összetett görbe támaszfelület a fedelet köröskörül alátámasztja. 3. Az 1. vagy 2. alatt igényelt búvólyuk­fedél foganatosítási alakja, melyre 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom