114728. lajstromszámú szabadalom • CSavarsürítő ill. csavarmotor

meg. A nagyobb csavar (476) talpkörén fekvő (A) pontból, mint középpontból a (BC) ívet rajzoltuk, amelynek (r) sugara a menet (AC) fejmagasságával egyenlő. 5 Ily módon az egyik menetprofil (a) oldalát kapjuk. A kisebbik csavar (474) fejkörén a (D) pontot úgy határozzuk meg, hogy az (A) és (D) pontok egyidejűleg haladnak át a két (H) és (K) csavar-10 középpont összekötő vonalán, tehát az (E) pontban egybeesnek. Minthogy a rajzolt példában az (A) és a (D) pontok az osztókörökön vannak és így egyforma sebességgel mozognak, az (E) ponttól való tá-15 volságuk mindig egyforma. A J(D) ponttal, mint középponttal az (FG) körívet rajzoljuk, amelynek ugyanaz az (r) sugara, mint a (BC) ívnek ós amely a (DK) vonallal való (F) metszésponttól a (474) 20 fejkörrel való (G) metszéspontig terjed. Ezzel a menethéfcag profiljának {c) vonalát kapjuk. Az (a) és (c) profilvonalak leírt keletkezéséből kitűnik, hogy azok egybeesnek, ha az (A) és (D) pontok az 25 (E) pontban vannak. Ebben a helyzetben tehát a (C) és (F) pontok is egybeesnek és pedig a esavarközéppontok (HK) összekötővonalán találkoznak. Ebből következik, hogy a menethézagot az, emlí-30 tett helyzetben az, (FG) vonal mentén az (a) menetprofilnak egyik része teljesen kitölti, ami a gép nyomóoldala és szívóoldala közötti jó tömítés elérése szempontjából jelentős. Amint a további le-85 írásból kitűnik, nagyon rövid tömítési vonalat kapunk, amely legfeljebb a csavarkerekek kerületének felére terjed ki; ezzel a tömítetlenségi veszteségeket tetemesen csökkentjük. 40 A menethézagot a másik oldalon határoló (L) pont abból a feltételből adódik, hogy az (L) és (C) pontoknak egyidejűleg kell a két fejkör (M) metszéspontjában lenniök. A (C) és (E) pontok közötti (b) 45 profilalakot az (L) pont létesíti, vagyis az, (L) pont a (b) profilt egész hosszában (C)-től (N)-ig érinti. Végül a (d) vonalat (F)-től (L)-ig a, (C) pont létesíti. A csavarkerekek forgási irányát a (478) és 50 (480) nyilak jelzik. Az előzőkben használt „pont", illetve „vonal" kifejezések természetszerűleg csak annyiban érvényesek, amennyiben a 18. ábrán feltüntetett metszetről van 55 szó. Ha azonban a csavartestet tekintjük, úgy pl. a (C) pontból vonal és pl. az (a) vonalból felület lesz, A 19. ábrán a (410) csavarkereket egymagában tüntettük fel, még pedig a (482) nyil (18. ábra) irányában nézve, 60 hogy láthatóvá tegyük a tömítési, vagyis azt a vonalat, amelynek mentén a két forgórész érintkezik, illetve amelynek mentén ezeknek egymástól mért távolsága a, legkisebb. Amint a 18. ábra mu- 65 tatja, a (b) felületen a tömítési vonalat az (L) vonal helyzete szabja meg és így a tömítési vonalnak (484—486) részét kapjuk. Erre (486)-tól (488)-ig egy a tengellyel párhuzamos rész következik, 70 amelyet az (NB1) ós (LG1) körhengeres felületek alkotnak. Az elméleti tömítési, vagyis az a vonal, amelyet a forgórészek közötti játékköz figyelembevétele nélkül kapunk, a (G) vonal mentén halad to- 75 vább (490)-ig és az (al) felületnek egy a tengelyre merőleges síkkal való metsizésvonalán a (Cl) vonallal (492)-nt!l történő metszéséig halad. Erre az elméleti tömési vonal a (Cl) vonalat követi az 80 (Ll) vonallal (494)-nél történő metszésig, azután pedig az (Ll) vonalat követi a (496) pontig. Innen a tömítési vonal további alakja ugyanúgy ismétlődik, ahogy azt a (486) ponttól kiindulólag leírtuk. 85 Ha a forgórészek közötti játékközt figyelembe vesszük, a, tömítési vonal az (a, b, c, d) felületek görbültsége következtében részben kissé eltérő alakú lesz é:s pedig (488)-tói (492)-ig a (498) vonalat és 90 (492)-től (496)-ig az (500) vonalat követi. A 20. ábrán látható, mikép megy végbe a hajtóközeg sűrítése. Tegyük fel, hogy levegő sűrítendő, amely a (462) beömlési toldaton lép a sűrítő szívóoldalába. 95 Ha a forgórészek a berajzolt nyilak irányában forognak, a (P) és (R) terek a bennük levő levegőt előbb sűrítés nélkül viszik magukkal, amíg a rajzon feltüntetett helyzetet el nem érik, amelyben a 100 (C, L) és (M) pontok egybeesnek. A forgórészek továbbforgásánál az (S) menet a (P) térbe hatol, miáltal a (P) tér térfogata csökken és a benne foglalt levegő nyomása növekszik. Amint a (Gl) pont t05 az (M) pontot elhagyta, a két (P) és (R) tér egymással összeköttetésbe jön, úgy /hogy e terékben nyomáskiegyenlítődés ilép fel. A forgórészek továbbforgásánál a (TI) menet az (R) hézagba tolódik és a 110 sűrítés mindaddig folytatódik, amíg a kisebbedő (P, R) terek a nyomóvég felé való eltolódásuk közben a kiömlőnyílással összeköttetésbe nem kerülnek. A fent leírt foganatosítási példánál a 115 sűrített levegőnek a sűrítőbe ömlése, ill. abból való kiömllése sugárirányban tör-