114705. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet vékony lemezek hajtogatására és tetszőleges keresztmetszetű redőkkel ellátott üreges tárgyak előállítására

gásuk egyformán megy végbe és helyi ellenállások nem lépnek fel, melyek az egyik vagy a másik hajtogató elem forgó vagy lengő mozgását késleltetnék. A 5 hajtogató elemeket a szerkezet vázává] vonórugók is köthetik össze, mely esetben ugyan a kölyűnek munkatöbbletet kell kifejtenie, de viszont a redőképzés után az összes hajtogató elemek kezdeti hely-10 zetükbe gyorsan visszatérnek, mihelyt a munkadarab az elemeket elengedte. A hajtogató, elemek elrendezése a kö­lyű alakjának felel meg. Valamely meg­határozott ilyen elrendezéssel azonos ke-15 resztmetszetű, de különféle méretű redős tárgyakat készíthetünk. Ha egy és ugyanazon a gépen a kölyűt és a hajto­gató elemek elrendezését megváltoztat­juk, akkor a gépen különféle keresztmet-20 szetű és különféle .méretű redőkkel ellá­tott tárgyakat állíthatunk elő. Végül a hajtogató elemeknek a kölyűt körülvevő elrendezése és a kölyűnek a hajtogató elemektől való függetlensége 25 lehetővé teszi azt is, hogy a mindenkori munkadarabon ja redőképzés, után egy vagy több más műveletet is elvégezhes­sünk. A mellékelt rajz a találmányt i'og.ana-30 tosítási alakjai kapcsán vázlatosan szemlélteti. Az 1. ábra lemez, vagy lap hajtogatására alkalmas szerkezetet mutat, melynél a hajtogató elemeknek felső sora egyszerűen 35 eltolódik, az alsó sor hajtogató ele­mei pedig lengő mozgást végeznek. A 2. ábra a szerkezetnek olyan megoldá­sát szemlélteti, melynél a hajtogató elemek részarányos T-alakú kenesiztmet-40 szetű redőket létesítenek. Mindkét sor hajtogató elemei lengő mozgást végeznek. Az legy-egy sorban levő összes elemek egymással kapcsolatban vannak. A 3. ábra a szerkezet további változata, 45 melynél az egyes elemekre visszahúzó ru­gók hatnak. A 4., 5. ós 6. ábrák a hajtogató elemek helyzeteit mutatják, a hajtogató művelet előtt, kezdetén ós után. 50 Az 1. ábrán feltüntetett elrendezésben a szerkezetnek köralakú (a) keretében a (b) rés van, melyen a hajtogatandó munkadarab áthalad. A (c) hajtogató ele­mek vagy ujjak a (d) tengelyek körül fo-55 rognak, úgy hogy a munkamenet elején a rajzon szaggatott vonalakkal ábrázolt víz­szintes helyzetet foglalják el. A (c) ele­mek felett a vékony, függőleges, borda­alakú (e) elemek vannak, melyek egymás­sal tetszőleges, a célnak megfelelő módon 60 kapcsoltak. Az (e) elemek kör sugarai mentén elosztottak és a (c) hajtogató ele­mek, vagy ujjak a két-két (e) elem közötti hézagokkal szemben vannak. A borda­alakú (e) elemeknek alsó (f) végei a léte- 65 sítendő redőknek megfelelő szögben fer­dén lemetszettek. Az (e) elemek az (F) nyíl irányában a (g) kölyűhöz szilárdan erősí­tett (gl) fejben mozognak, melynek a bordaalakú (e) elemeket vezető rései van- 70 nak. Mihelyt a kölyű a munkadarabhoz ér, a hajtogató elemek lefelé haladnak; a munkadarabot most a bordaalakú elemek egymás között felveszik és a munkadarab­ban redők képződnek. A kölyű lefelé moz- 75 gása alatt a munkadarab a két felület kö­zött elcsúszik ós, miután a kölyű megha­tározott nagyságú utat végzett', a szerke­zetből kiesik. A 2. ábrán (h) a gép kerete, melynek 80 középen nyílása van. A keret tartja az alsó elemsorniak T-alakú (j) tagjait, me­lyek lengethetően ágyazottak. Tengelyük a keret által alkotott fej (1) hornyában fekvő (k) zongoradrót. A hajtogatandó 85 Cm) mundadarabot a hajtogató elemek alsó sorára fektetjük. Az, elemek száma és mérete változtatható. Felülről a munka­darabot a lengő mozgást végző (n) haj­togató elemeknek második sora tartja. 90 Az ábra a (j) és (n) elemieknek viszonyla­gos helyzetét mutatja. Az (n) elemek el­rendezése a (j) elemekéhez hasonló; az (n) elemek a felső (q) keret (p) hornyában ágyazott (o) tengely körül lengenek. A 95 rajzon az (r) kölyű abban a helyzetben van, amikor a munkamenet kezdetén a munkadarabbal érintkezik. Az, egyes so­rok elemeit egymással az (s) vonórudak kötik össze, melyek a mozgatható (t) gyű- 100 rűhöz csuklósan csatlakoznak. Amint a. kölyű a munkadarabot lefelé nyomja, az alsó sor elemeinek felemelkedő végei a, felső sor elemei közé hatolnak és a hajto­gatást az 5. ábrán látható módon megkez- 105 dik. A 6. ábra a két elemsor véghelyzetét tünteti fel. Itt az elemieknek egymást át­fogó helyzete látható, mellyel a munka­darabnak tökéletesen részarányos hajtó- 110 gatását érjük el. A hajtogató elemeket a kerettel (u) ru­gók is köthetik össze (3. ábra), melyek egyrészt a (j) elemeknek egy karjához, másrészt a szerkezet (h) vázához erősítet- 115 tek; Ezzel az elrendezéssel elérjük, hogy a hajtogató elemek minden hajtogató mű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom