114696. lajstromszámú szabadalom • Készülék fénynyalábnak villamos úton való befolyásolására

töltésiek levezetése szempontjából ugyanaz a hatása van, mint a (6) kristálynak, csak nyomokban jelenlévő bevonatának. A (3) anóda hasítékát célszerűen úgy 5 képezzük ki, hogy az elektronsugárnyaláb a kristálynak az elektronsugárforrás felé fordított oldalát sáv mentén érje. Ez a sáv célszerűen a kristály felső élétől an­nak alsó éléig terjed, úgy, amint azt az 10 la. ábrában (43)-nál bemutatjuk. A kris­tály ugyanis csak ott fényátbocsátó, ahol arra elektrosztatikus mező hat, tehát csakis a (43) sáv és a (7) fegyverzet között. A találmány értelmében az 1. ábrabeli 15 (6) kristály sok esetben előnyösen helyet­tesíthető oly ernyővet amelyet villamo­san megfelelően irányított krisiálysze­mecsikókből, vagy miás elektrooptikailag hatékony anyag amorf részecskéiből készí-20 tünk. Ezt az ernyőt célszerűen oly hordo­zón rendezzük el, amely egyben az egyik fegyverzetet képezi. Ilyen ernyőt pl. úgy készíthetünk, hogy a kristálytesteeskéket áttetsző hordozóra ragasztjuk vagy oly 25 ernyő alakú testbe ágyazzuk, melynek ol­vadáspontja mélyebb, mint a kristályok olvadáspontja, vagy pedig az egyes elemi kristályokat helyzetükben foglalatokkal rögzítjük. Az elektrooptikailag hatékony 30 testecskóket a gyártásnak erre megfelelő szakaszában önmagában ismert módon villamosan irányítjuk. Az egyes elektro­optikailag ható testeoskék hordozóanyag­ban emulzió módjára is eloszthatók. Ha a 35 hordozó egyben fegyverzetet is képez, úgy az villamos vezető anyagból készült. Ilyen ernyővel ellátott csövet mutat a 2. ábra. A cső ebben az esetben is Braun­féle cső módjára kiképezett. (1) a katóda, •40 (2) a katóda Wehnelt-hengere, (13) a katóda hozzávezetése. (14) a lyukasztott tárcsa alakjában kiképezett anóda, (15) két kondenzátor, melyeket a kitérítőfé­szültségre kapcsolunk, (4) valamely válta-45 kozóáramú forrás, p. o. egy rádióvevőké­szülék áramkörének kapcsíai, (5) az üveg­test, (39) a katóda fűtőáramforrása, (40) a koncentrációs feszültség forrása és (41) a szívófeszültség forrása. A (15) kondenzá,-50 tor fegyverzetei közül kilépő elektron­sugarak útjában a fent leírt módon ké­szült (16) ernyő van, mely (16) ernyő elektrooptikailag hatékony anyagú elemi testekből készült. A (16) ernyő (17) hordo-55 zója ugyanazt a szerepet játssza, mint az 1. ábrabeli megoldásnál a (7) fegyverzet. A (16) ernyő két (18) és (19) Nicol-hasáb között van, míg a fényt ezeken át a (20) fényforrásból vetítjük. A fény áthatol a (16) ernyőn és a (17) fegyverzetein, mely 60 utóbbi áttetsző vagy átlátszó anyagból ké­szült, p. o. lehet elemi vékonyságú fémré­teggel ellátott üveglap. Az áteső fényt a (21) optikán át vizsgáljuk vagy ernyőre, vagy regisztráló készülékre vetítjük. A 65 felvett példában a (17) fegyverzet rács­szerűen kiképezett. Ez esetben a rács anyaga nem szükséges, hogy áttetsző vagy átlátszó legyen. A (17) fegyverzetre a (22) kapcsokon át valamely rezgésgerjesztőből 70 modulációs feszültséget vezetünk. A (14) anódán átlépő elektronáram, a (15) kon­denzátor feszültségváltozásainak megfele­lően , az egyenes pályából többé vagy ke­vésbé kitér és ennek megfelelően, a (16) 75 ernyő különböző helyeire esik. Az ütközés helyén az ernyő fónytátbocsátó, míg a többi helyen, ahol azt elektronsugarak nem érik, a fényt nem bocsátja át. A 2. ábra­beli villamos fényrelé tehát úgy működik, 80 mint a Braun-féle cső, ezzel szemben azonban lényeges előnye, hogy tetszőleges erősségű (20) fényforrást alkalmazhatunk, úgyhogy a készülék a projekció céljára is alkalmas. Ezen és a fent már említett elő- 85 nyökön kívül további előny abban van, hogy a találmány szerinti csőnél már aránylag alacsony, kb. 500—600 Volt, leg­feljebb 1000 Volt szívófeszültség elegendő ahhoz, hogy a fény polarizációs síkját el- 90 forgassuk. Ennek megfelelően, a cső élet­tartama is lényegesen hosszabb és a fény­erő csak az alkalmazott fényforrás inten­zitásától függ. A találmány szerinti csőben egyidejű- 95 leg több ernyőt is alkalmazhatunk és az elektrooptikailag hatékony anyagból ké­szült két réteg ugyanazon- hordozó két különböző oldalán is elrendezhető. Ezt a két elektrooptikailag hatékony anyag- iqq ból készült réteget különböző forrásokból 'eredő e 1 ektronsugara'kkai sugározhatjuk be. Ilyen kiviteli alakot mutat a 3. ábra. Ebben (25) a katóda, (2) annak Wehnelt­hengere. (3) az anóda és (15) két konden- 105 zátor. Ugyanez az elektróda- és konden­zátor-elrendezés a (23, 24) kettős ernyő mindkét oldalán szimmetrikusan van al­kalmazva. A kettős ernyőnek két, közös 1(44) hordozón alkalmiazott. elektroopti- no kailag hatékony anyagból készült (23) és (24) rétege van. A (25) elektronforrás a (23) ernyőt, a (26) elektron forrás a (24) ernyőt sugározza be. A 4. ábrabeli megoldásnál ugyanazt az 115 elektródaelrendezé!st alkalmaztuk, mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom