114696. lajstromszámú szabadalom • Készülék fénynyalábnak villamos úton való befolyásolására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114696. SZÁM. • VH/tl. (Vll/j.) OSZTÁLY. — P. 8292. ALAPSZÁM. Készülék fénynyalábnak villamos úton való befolyásolására. Pulvári-Pulvermacher Károly oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1934. évi szeptember hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi november hó 30-ika. A találmány készülék fénynyalábnak villamos úton való befolyásolására, nevezetesen olyan fónyreló, melynek működése bizonyos áttetsző vagy átlátszó anya-5 goknak, mint bizonyos fajta kristályoknak, üvegfajtáknak, kvarcnak, szfaleritneik (cinkszulíidnak) azon a sajátságán alapszik, hogy ezek az anyagok amorf állapotban is villamos mező behatása alatt 10 a reájuk eső fény polarizációs síkját elforgatják. Ezeket az anyagokat a következőkben röviden elektrooptikailag hatékony anyagoknak nevezzük. Ezt az eddig is ismeretes elektrosztrikción, illetőleg lí, molekuláris effektuson alapuló jelenséget eddig is hasznosították olyképen, hogy elektromosan megfelelően irányított kristályt kondenzátor villamos mezejében helyeztek el és a kondenzátor töltőáramát 20 elektroncsővel vezérelték. Ha az ilyen kristályt ebben az állapotában két keresztezett Nicol-hasáb között figyeljük meg, úgy a látómező, a kondenzátor fegyverzeteire kapcsolt feszültség mindenkori vál-25 tozásainak megfelelően, felvilágosodik vagy elsötétül. A találmány értelmében az elektrooptikailag hatékony anyagot a vezérlő feszültséget létesítő elektronsugarakkal köz-30 vétlenül vagy közvetve sugározzuk be. Az elektronsugaraknak az elektrooptikailag hatékony anyagon való ütközési pontja úgy hat, mint egy kondenzátorfegyverzet. Ugyanez ia hátás lép fel akkor is, ha az 35 elektronsugarak a testet nem közvetlenül érik, hanem egy előtte elrendezett más alkalmas testbe ütköznek. A második kondenzátorfegyverzetet az elektrooptikailag hatékony anyagnak az elektronsugarak ütközési pontjával szemben fekvő oldalán 40-önmagában ismert módon rendezzük el. Az elektrooptikailag hatékony anyagot elhelyezhetjük elektroncső belsejében vagy elektroncső burkolatának falában, vagy e falon kívül vagy a fal belső olda- 45, Ián. Ha az elektrooptikailag hatékony anyagot a csövön kívül rendezzük el, úgy «z elektronsugarakat a cső belsejéből, pl. Lenard-ablakon vezetjük ki. A találmány értelmében az elektroopti- 50-kailag hatékony anyag alkalmazható mint egyetlen kristály vagy pedig több apró kristályból vagy elektrooptikiaiilag hatékony amorf testecskékből képezhetünk a Braun-féle csövekben használatos fluo- 55. reszkáló ernyőkhöz hasonló ernyőt. A fény vezérlésére eddig alkalmazott kristálycellák helytálló kondenzátorfegy verzetekkel dolgoznak és a kristályt e fegyverzetek között helyezik el. Ennél az 60-ismert elrendezésnél a kristályon a fegyverzetek egész terjedelmében érvényesül a polarizációs síkot elforgató potenciálkülönbség, úgyhogy az ilyen kristálycella kristálya egész terjedelmében polari- 65-zált fényben fénylik. Ezzel szemben a találmány szerinti megoldásnál, mint fegyverzet, mindenkor csak az a felületrészecske. illetőleg felületrészecskék hat nak, amelyen az elektronsugárnyaláb, 70 illetőleg elektronsugárnyalábok a kristályt, illetőleg az eléje helyezett testet érik. Ennek következtében a kristálynak mindenkor csak egy igen kis része van feszültségi térben és csak ez a kis része 75 fordítja el a fénypolarizációs síkját. Az