114689. lajstromszámú szabadalom • Hajtórúd elsősorban gyorsforgású motorokhoz

MAGYAR KIRÁLYI ÍBj| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114689. SZÁM. V/d/3. OSZTÁLY. — J. 3393. ALAPSZÁM. Hajtórúd, elsősorban gyorsforgású motorokhoz. Jendrassik György oki. gépész mérnök, és Ganz és Társa villamossági, gép-, waggon- és hajógyár részvénytársaság Budapest. A bejelentés napja 1935. évi junius hó 15-ike, Gyorsforgású, különösen hosszúlöketű motoroknál a mozgó részek, így a hajtó­rúd tehetetlenségi ereje a hajtórudat és a főcsapágyaikat tetemesen igénybe veszi. 5 Ezért a csapágyak terhének csökkentése szempontjából igen fontos a hajtórúd tö­megének csökkentése. A találmány sze­rinti hajtórúd a tömeg csökkentését oly kiképzéssel teszi lehetővé, melynél a du-10 gattyúra ható gáz nyomásából, valamint a tömegerőkből a hajtórúd nagy fejére ható erők abban túlnyomóan csak húzó vagy nyomó igénybevételeket keltenek, hajlító nyomaték azonban egyáltalában 15 nem, vagy csak kis mértékben kelet­kezik. A találmány jobb megértés;-} céljából az 1. ábra a találmány tárgyát képező 20 hajtórudat ábrázolja elölnézetben, míg a 2. ábra ugyanazt oldalnézetben, il­letve a 3. ábra keresztmetszetben tünteti fel. Az első ábrán az (1) forgattyúcsapot 25 körülveszi egyrészt a (2) kengyel, más­részt pedig a hajtórúd (3) törzséhez csat­lakozó nagy hajtórúdfej (4) felsőrésze. A (2) kengyel és a (4) nagy hajtórúdfej­felsőrész együtt a hajtórúd nagy fejét 30 alkotják. A hajtórúdtörzs felső része az (5) kis hajtórúdfejben végződik, míg a törzs alsórésze a (6) és (7) szárakkal kö­zel érintőlegesen csatlakozik a nagy fej­hez. A (6) és (7) szár, valamint a nagy 35 fej felsőrésze között, a különben a hajtó­rúdtörzs hosszában végighúzódó (8) me­revítő borda ki van vágva úgy, hogy a két szár és a nagy fej felsőrésze közt, a nagy fej felsőrésze mellett a három­szögalakú (9) áttörés keletkezik. A (2) í0 kengyel a hajtórúd felső részéhez a (10) csavarok segélyével van hozzáerősítve, amelyek felvételére a (11) erősítők szol­gálnak. A hajtórúd nagy fején belül fog­lalnak helyet .a (12) csapágycsésze-fél- í5 részek, a hajtórúd két része közé pedig a '(13) betétlemezek vannak elhelyezve. A hajtórúd kiképzése, mint a bevezetés­ben említve volt, olyan, hogy a hajtórúd nagy fejében az erre ható erők főleg 50 húzó vagy nyomó igénybevételeket kelt­senek. Ezt azáltal érjük el, hogy a hajtó­rúd nagy fejét oly mértékben rugalmas­nak képezzük ki, hogy a nagy fejnek a forgattyúcsapot körülvevő, csőszerűen ki- 55 képezett (2, ill. 4) része a nagy fejre ható erők hatása alatt a csapágycsésze közve­títésével a tengelycsapra kötélszerűen ráfekszik, anélkül, hogy e részekben szá­mottevő nyomaték keletkeznék. E (2, ill. 60 4) rész olyképpen tehető kellő mértékben rugalmassá, hogy annak sugárirányú vastagságát megfelelően kicsinyre vá­lasztjuk. Ebben az esetben a hajtórúdtör­zset nyomásra igénybevevő külső erő ha- 65 tása alatt közel az (a2 ) középponti szög­nek megfelelő íven a felső csapágycsé­szén egyenletesen eloszló belső nyomása keletkezik. Abban az esetben, ha a hajtö­rúdra annak törzsét húzásra igénybe- 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom