114687. lajstromszámú szabadalom • Nagy nyomás alatt álló és nagyviszkozitású folyadékkal vag képlékeny anyaggal szemben ellenálló illesztés két egymáshoz képest forgatható koncentrikus test között

Megjelent 1936. évi augusztus hó 1-én. HA6YAB KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÓSlö SZABADALMI LEÍRÁS 114687. SZÁM. XVI/d. OSZTÁLY. — H. 9618. ALAPSZÁM. Nagy nyomás alatt álló és nagyviszkozitásu folyadékkal vagy képlékeny anyaggal szemben ellenálló illesztés két egymáshoz képest forgatható, koncentrikus test között. W. T. Henley's Telegraph Works Company Limited cég-London. A bejelentés napja 1935. évi augusztus hó 31-ike. Nagybritániai elsőbbsége 1934. évi szeptember hó 29-ike. A találmány javított szerkezet nyomásálló illesztés létesítésére két egymással koncentrikus test között. A találmány oly esetekben alkalmasiható, melyekben a 5 nyomás alatt álló anyag nagy viszkozitású folyadék vagy képlékeny szilárd anyag, mely nagy nyomás alatt áll; olyan feltételek, amelyek között a találmány szerinti illesztés alkalmazható, különösen 10 a 109.720. számú szabadalom szerinti készüléknél forognak fenn, melyet képlékeny állapotban lévő ólomnak körülforgó, csavarmenetes henger előrehajtó hajtásával végbemenő kiszorítására használunk, mely 15 henger akár helytálló, akár körülforgó, vele koncentrikus testtel működik együtt. Ilyen készüléknél a külső forgó testet helytálló tok hordja, aholis a tok és az előbbi test között van az az illesztési 20 hézag, melyet el kell zárnunk. Ez az illesztési hézag a készülék kibocsátó végének szomszédságában nagy nyomás alá jut, mely a képlékeny fémet az illesztési hézagot határoló, két egymással koncent-25 rikus felület közé szorítani iparkodik. A találmány értelmében nem arra törekszünk, hogy ilyen viszonyok között az illesztési hézagot a két szóbanforgó rósz tömör összeillesztésével tömítsük, hanem 30 ezeket a részeket, egymással szomszédos felületeiken csavarmenetes hajtó- vagy előreszorító elemekkel szereljük fel, úgyhogy az ezen felületek közé hatoló fém a két illeszkedő rész viszonylagos forgása 85 folytán folytonosan a készülék belsejébe szorul vissza. így tehát állandó munkafeltételek között a két illeszkedő rész között képlékeny fémtömegnek kell lennie, azonban ennek kitódulását a visszaszorítószerkezet hatása meggátolja; az em- 40 lített fémtömeg egyúttal arra is való, hogy további fémtömegnek a két csatlakozó felület közötti hézagba való behatolását gátolja. A találmány szerinti hajtó- vagy visz- 45 szaszorító-szerkezet a körülforgó testen alkalmazott csavarmenetből áll, mely a helytálló testen lévő bordákkal vagy más kiugrásokkal működik együtt vagy megfordítva, oly célból, hogy a tekintetbe 50 jövő készülékeknél a kívánt irányban hajtóhajtás létesüljön. Minthogy az illesztési hézag hengeres felületek vagy más keresztmetszetű kerek testek, pl. egymással koncentrikus kúpos testek között le- 55 het, világos, hogy a „csavarmenet" kifejezés alatt nemcsak hengeres felületen lévő egyszeres vagy többszörös menet, hanem kúpos vagy sík felületen lé<vő menet is értendő; utóbbi esetben a menet egy 60 vagy több lapos csigavonalnak vagy ezt megközelítő vonalnak felel meg. Minthogy a szomszédos felületeknek, nyomásálló illesztés létesítésén kívül, ágyazó-, tartó- vagy vezetőifelületek módjára is 65 kell hatniok, általában célszerű, ha a meneteknek aránylag széles felületeket adunk és a helytálló test bordáin vagy más kiugrásain amazokkal együttműködő felületeket alkalmazóink. Kívánatos to- 70 vábbá, hogy az ezen felületek közötti játék ne legyen nagyobb, mint amekkora a