114687. lajstromszámú szabadalom • Nagy nyomás alatt álló és nagyviszkozitású folyadékkal vag képlékeny anyaggal szemben ellenálló illesztés két egymáshoz képest forgatható koncentrikus test között

Megjelent 1936. évi augusztus hó 1-én. HA6YAB KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÓSlö SZABADALMI LEÍRÁS 114687. SZÁM. XVI/d. OSZTÁLY. — H. 9618. ALAPSZÁM. Nagy nyomás alatt álló és nagyviszkozitásu folyadékkal vagy képlékeny anyaggal szemben ellenálló illesztés két egymáshoz képest forgatható, koncentrikus test között. W. T. Henley's Telegraph Works Company Limited cég-London. A bejelentés napja 1935. évi augusztus hó 31-ike. Nagybritániai elsőbbsége 1934. évi szeptember hó 29-ike. A találmány javított szerkezet nyomás­álló illesztés létesítésére két egymással koncentrikus test között. A találmány oly esetekben alkalmasiható, melyekben a 5 nyomás alatt álló anyag nagy viszkozi­tású folyadék vagy képlékeny szilárd anyag, mely nagy nyomás alatt áll; olyan feltételek, amelyek között a találmány szerinti illesztés alkalmazható, különösen 10 a 109.720. számú szabadalom szerinti készü­léknél forognak fenn, melyet képlékeny állapotban lévő ólomnak körülforgó, csa­varmenetes henger előrehajtó hajtásával végbemenő kiszorítására használunk, mely 15 henger akár helytálló, akár körülforgó, vele koncentrikus testtel működik együtt. Ilyen készüléknél a külső forgó testet helytálló tok hordja, aholis a tok és az előbbi test között van az az illesztési 20 hézag, melyet el kell zárnunk. Ez az il­lesztési hézag a készülék kibocsátó végé­nek szomszédságában nagy nyomás alá jut, mely a képlékeny fémet az illesztési hézagot határoló, két egymással koncent-25 rikus felület közé szorítani iparkodik. A találmány értelmében nem arra tö­rekszünk, hogy ilyen viszonyok között az illesztési hézagot a két szóbanforgó rósz tömör összeillesztésével tömítsük, hanem 30 ezeket a részeket, egymással szomszédos felületeiken csavarmenetes hajtó- vagy előreszorító elemekkel szereljük fel, úgy­hogy az ezen felületek közé hatoló fém a két illeszkedő rész viszonylagos forgása 85 folytán folytonosan a készülék belsejébe szorul vissza. így tehát állandó munka­feltételek között a két illeszkedő rész kö­zött képlékeny fémtömegnek kell lennie, azonban ennek kitódulását a visszaszo­rítószerkezet hatása meggátolja; az em- 40 lített fémtömeg egyúttal arra is való, hogy további fémtömegnek a két csatla­kozó felület közötti hézagba való behato­lását gátolja. A találmány szerinti hajtó- vagy visz- 45 szaszorító-szerkezet a körülforgó testen alkalmazott csavarmenetből áll, mely a helytálló testen lévő bordákkal vagy más kiugrásokkal működik együtt vagy meg­fordítva, oly célból, hogy a tekintetbe 50 jövő készülékeknél a kívánt irányban hajtóhajtás létesüljön. Minthogy az illesz­tési hézag hengeres felületek vagy más keresztmetszetű kerek testek, pl. egymás­sal koncentrikus kúpos testek között le- 55 het, világos, hogy a „csavarmenet" kife­jezés alatt nemcsak hengeres felületen lévő egyszeres vagy többszörös menet, ha­nem kúpos vagy sík felületen lé<vő menet is értendő; utóbbi esetben a menet egy 60 vagy több lapos csigavonalnak vagy ezt megközelítő vonalnak felel meg. Mint­hogy a szomszédos felületeknek, nyomás­álló illesztés létesítésén kívül, ágyazó-, tartó- vagy vezetőifelületek módjára is 65 kell hatniok, általában célszerű, ha a me­neteknek aránylag széles felületeket adunk és a helytálló test bordáin vagy más kiugrásain amazokkal együttműködő felületeket alkalmazóink. Kívánatos to- 70 vábbá, hogy az ezen felületek közötti já­ték ne legyen nagyobb, mint amekkora a

Next

/
Oldalképek
Tartalom