114673. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többszínű vagy több színárnyalatú képekből egy szín, illetev árnyalat kiválasztására, főleg reprodukciós célokra

tegből áll, ami rendesen világos szürke szint ad. Ez esetben a kiválasztandó (3) árnyalatnál sötéttebb (1) és (2) árnyala­tok (1) és (2') képei annyira világosak 5 lesznek, .hogy azokon fedő réteg egyálta­lán nem vagy csupán gyakorlatilag elha­nyagolható mértékben keletkezik, viszont a világosabb (4) és (5) árnyalatok (4') és (5') képei oly sötéttek lesznek, hogy azo-10 kon a vegyi átalakulás a réteg egész vas­tagságára vagy legalább is túlnyomó ré­szére már kiterjedt. Ha tehát a fentleírt módon megvilágí­tással és előhívással készített reproduk-15 cíót rögzítés előtt ismét megfelelően meg­világítjuk, vagyis fény behatásának tesz­szük ki és pedig közvetlenül, vagy szín­szűrő, vagy bárminő egyéb közbenső ré­teg beiktatásával és azután megint elő-20 hívjuk, akkor az (1') és (2') sávok, ame­lyek az előhívás folytán fényérzékenysé­güket természetesen nem vesztették el, erősen elfeketednek, a (4') és (5') sávok pedig, amelyek a lefényképezés után már 25 amúgy is sötétek voltak, esetleg némileg tovább sötétednek. A (3') sáv azonban ta­pasztalat szerint eredeti világos szürke színét megtartja, vagy csak nagyon ke­véssé sötétedik, mert külső részén lévő 30 (6) védőréteg a fénysugaraknak a réteg belső részébe való behatolását meggátolja, vagy pedig legfeljebb csak annyi fényt enged át, hogy a (3') réteg alig sötétedik. Ily módon a 3. ábra szerinti reprodukciót 35 kapjuk, melyen a (3") sáv világos, az ösz­szes többi sáv pedig sötét, illetve lényege­sen sötétebb, mint a (3") sáv. Ha, már most erről a negatívról előnyösen kemény po­zitívet készítünk, a 4. ábra szerinti repro-40 dukciót kapjuk, melyen csak a világos (3") rétegből keletkezett (3a) réteg sötét vagyis jól látható, a sötét (1"), (2"), (4") és (5") sávokból keletkezett (la), (2a), (4a) és (5a) sávok pedig amennyiben egyálta-45 lan ószrevehetőek, annyira világosak, hogy a reprodukciót egyáltalán nem zavarják. Ezzel tehát az eredetinek oly reproduk­cióját kaptuk, amelyiken csak a kiválasz­tandó színárnyalattal készített színfoltok 50 vannak meg, a kívánt kiválasztás tehát megtörtént. Az eljárás keretein belül eszközölhető változások közül megemlítjük, hogy lehet a lemezt vagy filmet megvilágítás alkal-55 mával az előhívó folyadékban tartani, vagy megvilágítás előtt előhívóba már­tani, miáltal megvilágítás közben törté­nik az előhívás. Lehet továbbá az első előhívás után a kapott képnek egyes ré­szeit, amelyeken nem történik kiválasz- 60 tás, rögzíteni, sőt lehet az egész képet gyengén rögzíteni, vagy más kezelésnek, pl. gyengítésnek stb. alávetni, de termé­szetesen csak annyira, ill. olykép, hogy azért a fény által nem ért vagy gyengén 65 ért részek fényérzékenységüket megtart­sák. A második megvilágítást is lehet a képnek azokra a részeire korlátozni, ame­lyeken kiválasztást akarunk eszközölni. A fentiek szerint a találmány szerinti 70 eljárás azon a megismerésen alapszik, hogy valamely fényképészeti másolat szürke tónusai egy második helyesen megválasztott megvilágítás ós előhívás alkalmával nem változnak lényegesen 75 Ez a megismerés azonban nemcsak a fent említett kiválasztásra használható, hanem igen sokolidualú alkalmazási lehe^ tőségeket nyújt, melyek nagy része- a. ki­választással szoros összefüggésben van 80 így pl. ismeretes, hogy bizonyos nyomási eljárásoknál, főképp a textiliparban, ahol a használt festék híg volta és a színe­zendő anyag erős felszívóképessége foly­tán a foltok megnagyobbodnak, a nyom- 85 tatóhengeren az, összes vonalakat véko­nyabbra és az összes foltokat kisebbre kell készíteni, mint amilyenek azok az eredeti mintán voltak. A. kiválasztáson kívül tehát úgynevezett „betartott" repró- 90 dukciót is kell készíteni, melyen az ösz­szes színfoltok kisebbek, mint az erede­tin. Ezt a célt a fent.említett alapelv fel­használásával úgy érjük el, hogy az első megvilágítás alkalmával az eredetiről 95 életlen felvételt készítünk, vagy bármi más módon (fériyudvarral, szolarizáció­val, stb.) gondoskodunk arról, hogy a fehér és fekete színek között szürke át­menet legyen, majd a fent leírt módon ezt tOO a felvételt ismét megvilágítjuk és előhív­juk. A második megvilágításnál a foltok­nak csak a szürke sávokon belüli része sötétedik, vagyis az egyes színfoltok kö­rül ez esetben oly védőréteges szürke ha- 105 fárolósáv van, mely nem változik a má­sodik megvilágításnál és így a végleges reprodukción nem szerepel, tehát ezen a reprodukción a másodszori megvilágítás­sal nyert színfoltok annyival kisebbek U0 lesznek, mint amennyi ennek a sávnak a szélessége. Ilymódon tehát „betartott" ké­pet kapunk. Természetesen gondoskodni kell arról, hogy az első előhívás után ke­letkezett világos (negatív) színfoltok kő- 115 zötti sötét hátteret világossá tegyük pl,

Next

/
Oldalképek
Tartalom