114663. lajstromszámú szabadalom • Szelep önműködő nyomólégfékekhez

MAGYAR KIRÁLYI #EMJ| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114663. SZÁM. Y/B. OSZTÁLY. — JS. 11973. ALAPSZÁM. Szelep önműködő nyomólégfékekhez. Societá Italiana Ernesto Breda cég' Milano (Olaszország). Pótszabadalom a 110241. 1. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1932. évi március hó 9-ike. Olaszországi elsőbbsége 1931. évi április hó 30-ika. A törzsszabadalom vasúti jármüvekhez való önműködő nyomólégfékekhez való differenciális működésű szelep, amely az ismert szelepekkel szemben számos mű-5 szaki előnyt biztosít. A pótszabadalom e szelep további ki­képzése, mely lehetővé teszi a levegőnek a segédtartályba való táplálását a jármű­nek a szerelvényben való mindenkori 10 helyzete szerint, valamint aszerint, hogy a mozdonyvezető miként táplálja a főfék­vezetéket. A mellékelt rajz a találmány szerinti szelepnek példaképeni foganatosítási 15 alakját tünteti fel. Az 1. ábra a törzsszabadalom szerinti ve­zérlő szeleppel azonos szerkezetű vezérlő­szelepnek vázlatos rajza, amely csak e szelep működési módjának magyarázatára 20 való. A 2. ábra a kiegyenlítő szelep nagyobb léptékű hosszmetszete. A rajzon a törzsszabadalom rajzának hivatkozási jeleivel azonos hivatkozási 25 jelek azonos részeket jelölnek. Azonban azokat a részeket, amelyek az érthetőség­hez nem okvetlenül szükségesek, elhagy­tuk, minthogy a vezérlőszelepet alkotó szervek működési módja, kivéve a szabá-30 lyozó szelepét, ugyanaz marad. Az 1. ábra szerinti vezérlőszelepnél a fékezés kezdete egy dugattyúnak előzetes eltolódásától függ, amely dugattyú a to­lattyúalakú (2) vezérlőszervvel áll össze-35 köttetésben, míg e dugattyú helyzete az ezután következő működésre nézve semle­ges. E kiképzés lehetővé teszi a munka­nyomás tetszés szerinti, kis mértékű csök­kentését, míg a fékező művelet megindítá­sánál a fék igen nagy érzékenységű. Ezen- 40 kívül a nyomás minden kezdeti működési állapota számára a fékezés közben a fék­henger nyomásra kizárólag a (21) fő-fék­vezetékben uralkodó nyomástól függ. A fék oldása közben azonban e nyomás köz- 45 vetlenül a segédlégtartály nyomásától függ. A vezérlőszelep három főrészből áll és pedig a felső, a középső és az alsó test­ből. A felső testben az (1) dugattyú van, mely a lapos tolattyúalakú (2) szelepet 50 vezérli. A felső testben még a fékhenger táplálására és kiürítésére való (3) szelep foglal helyet. A szeleptestben levő (8) üreg a gyorsító kamrát alkotja. A testben kiképezett nyílások és csatornák a külön- 55 böző szervek közti összeköttetést létesítik. A középső testben középen fent a (6) kiegyenlítő dugattyú van, alsó végén pe­dig a differenciális vezérlődugattyú, ame­lyet két (12) és (13) tárcsa alkot, mely 60 utóbbiak a (14) membránt fogják közre. A csuklós megerősítésű (15) szár a nyo­mást egyik dugattyúról a másikra viszi át. A (D) résztől oldalt a (35', 36') fékező­hen ger ekhez való léghozzávezetést szabá- 65 lyozó szervek vannak. A nyomólevegő a (21) vezetékből a.z (A) kamrába lép és az (1) dugattyút baloldali szélső helyzetébe hajtja. Eközben a levegő a főfékezőveze­tékből az állandóan a főfékezővezetékkel 70 összekötött (22) vezetéken és az (55) fojtó­szelepen át a differenciális működésű ve­zérlődugattyú feleti (B) kamrába jut és e dugattyút legalsó helyzetébe tolja. A le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom