114658. lajstromszámú szabadalom • Eljárás negatív fénymásolatok előállítására diazoniumvegyületek segélyével

MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114658. SZÁM. IX/e. (IX/f.). OSZTÁLY. — P. 8385. ALAPSZÁM. Eljárás negatív fénymásolatok előállítására diazoninmvegyületek segélyével. N. V. Philips* Gloeilampenfabrieken cég Eindhoven-ben (Hollandia). A bejelentés napja 1931. évi december hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi január hó 4-ike. Negatív fénymásolatok diazoniumve­gyületekkel fényérzékennyé tett anyag, pl. papiros alkalmazásával előállíthatók, mikor is a rögzítés úgy történik, hogy a 5 fénytől nem bontott diazoniumvegyülete­ket vízzel kimossuk vagy pedig újabb megvilágítás útján kimásoljuk. Találmányunk eljárás negatív fénymá­solatok előállítására olyan önelőhívódó 10 anyag segélyével, a,melyet diazoniumve­gyülettel fényérzékennyé tettünk. Az általános felfogás szerint diazo­niumvegyületek fotókémiai bontásánál megfelelő fenol képződik, mikor is az 15 NsX-esoportot az OH-csoport helyettesíti. Ez a helyettesítés fotókémíai úton kíviil más úton is történhet, még pedig annál is inkább, mivel számos diazoniumsó hid­rolízis alkalmával diazoniumhidroxidokat 20 ad, melyek annyira nem állandóak, hogy nitrogénjüket már szobahőpiérsékleten leadják, míg az OH-csoport az NaOH-cso­port helyébe lép. így tehát azt kellene várnunk, hogy az 25 utóbb említett fényérzékeny anyag hasz­nálata esetén, olyan mérvű aktin megvi­lágítás után, hogy a rajz vonalai alatt levő részek gyakorlatilag fényt nem kap­nak, a többi helyeken pedig a diazonium-30 vegyületnek csak kis része bomlik, amennyiben ezt következőleg a fényérzé­keny anyagot, esetleges melegítés 'köz­ben, olyan nedvességtartalmú atmoszfé­rának tesszük ki, hogy a fotókémiailag 35 nem bomlott diazoniumvegyület fölös mennyiségének hidrolizálódnia és bomla­nia kellene, az eközben keletkezett hidro­xivegyületnek éppen úgy, mint a fotóké­miai bontás útján keletkezett hidroxivo­gyületnek, a még nem bomlott diazonium 40 vegyülettel festékanyagot kellene képez­nie. A jelzett körülmények között azon­ban a fényérzékeny anyag össze® helylein festékanyagnak kellene képződnie, úgy hogy jó kép egyáltalán nem volna kap- 45 ható. Megjegyzendő, hogy épp oly kevéssé számíthattunk volna jó eredményre* ha olyan gyorsan kívántunk volna hidroli­zálni és bontani, hogy az ennek folytán 50 keletkezett hidroxivegyület a diazonium­vegyülettel nem került volna festékanya­got képző reakcióba, mert ilyen körülmé­nyek között a fénybomlási termék éppen a változatlan diazoniumvegyület eme 55 gyors hidrolizálódása és bomlása folytán e diazoniumvegyiílettel épp oly kevéssé léphetne reakcióba. A kísérletek azonban arra az új felis­merésre vezettek, hogy az említett kö- 60 rülmények között a fénybomlási termék a diazoniumvegyülettel sokkal gyorsabban képez festékanyagot, mint a terjnikus bomlás terméke. Azt találtuk, hogy a reakciósebességeknek ez a különbözősége 65 akkora, hogy a fény nem érte helyeken az ott levő diazoniumvegyület, ha az at­moszférában elegendő nedvesség van, bontható és hogy ez a bomlás esetleges hevítéssel gyorsítható úgy, hogy e helye- 70 ken festékanyag nem képződik, míg azo­nos körülmények között a fényérte helye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom