114649. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektródák előállítására elekrólitos kondenzátorokhoz

pontokat igen nehéz tisztán mechanikai úton, pl. vágószerszámokkal, kefékkel, homoksugárral létrehozni és ily durva megmunkálás mindenesetre igen nagy 5 anyagvastagságot és ennek folytán nagy anyagfogyasztást igényelne. A jelzett ú;j felismerésből kiindulva arra következtet­hetünk, hogy a homoksugár hatásával ha­sonlatos eljárásoknál a leginkább kiálló 10 csúcsok letörnek és így kielégítő eredmé­nyek nem érhetők el. Tiszta fémek marásánál vagy pácolásá­nál a felület tudvalevőleg érdesedik, mert a fém különböző kristályai a marószerben 15 nem oldódnak egyenlő sebességgel. Ha alumíniumot, mely az említett elek­tródák anyagaként elsősorban jön tekin­tetbe, normálisan pácolunk, az is kitűnt, hogy a kész kondenzátor felületének várt 20 különös megnagyobbodása nem követke­zik be. Ez, ha az említett felismerésből indu­lunk ki, valószínűleg arra a tényre vezet­hető vissza, hogy a túlgyors és hatékony 25 pácolási megmunkálás folytán az előbb említett követelménynek megfelelő csúcsok mindenkor ismét szétpácolódnak. A találmány szerinti eljárást az jel­lemzi, hogy a felület e megnagyobbításá-30 hoz, olyan eszközöket használunk, ame­lyek a felületen oly tulajdonságú kiemel kedések képezését teszi lehetővé, hogy a minden egyes kiemelkedéssel létesített fe­lületi megnagyobbodás piramisszerű 35 csúcs palástfelülete és alapterülete kö­zötti viszonynak felel meg, mimellett a D r 2-y képlettel megszabott piramisniagasság legalább 2D, ahol Ii a magasságot, D a 40 közepes alapterületi átmérőt és n azt a számot jelenti, mellyel az, elektróda meg­nagyobbítandó, amire ciz elektródát oxid­hártyával látjuk el. Amennyiben ez eljárás alkalmazásával 45 vegyi páeszereket használunk, a kívánt mikroszkopikusan kicsiny, magasságuk­hoz képest kis alapterületű csúcsokat gyenge marószerekkel való marással kap­juk. A gyenge maróhatást emellett úgy a 50 marószer minőségével (aránylag kis tö­ménységével), mint a fürdő alacsony hő­mérsékletével érhetjük el. A gyenge ma­róhatás mindenkor a hosszabb, pl. néhány óráig tartó maratási időben fejeződik ki. 55 A gyakorlatban tényleg kitűnt, hogy alkalmas fürdők használatánál a lehető legnagyobb felületnagyobbodást arány­lag hosszú iidő, pl. néhány óra elmultával érjük el. Ha a pácoló megmunkálást még tovább folytatjuk, a nagyobbodás ismét 60 csökken, ami az előbb jelzett felismerés szerint a csúcsok lemorzsolódásának tulaj­donítandó, mert a további maratásnál az alapterület is még tovább csökken, a csú­csok az alapterület kicsiny volta miatt 65 letöredezhetnek és így felületnövekedés­ről természetesen szó sem lehet. Marószernek előnyösen 3—4 cm' (1,4 fajsúlyú) salétromsavnak 100 cm3 izoamil­alkoholban való oldatát használhatjuk. '0 További célszerű marószernek a hígított kénsavat tartalmazó fürdőt használha­tunk. Az ismertetett eljárással ellentétben, melynél az elektródafelületből marás út- 75 ján anyagot távolítunk el, a találmány ki­tűnően megvalósítható olyan megmunká­lással is, melynél a felületre kívülről vi­szünk fel anyagot. Kitűnt ugyanis, hogy a rétegek felvite- 80 lére egyébként ismeretes eljárások néme­lyikénél éppen a találmány szerint szük­séges felületek keletkeznek. Ilyen eljárás pl. a Schoop-íéle eljárás, melynél fémet (pl. alumíniumot aluminiumelektródára) 85 felfecskendezünk, amikor is a fém az elsk­tródafelületen előnyösen folyékony álla­potban porlad szét. Más eljárásoknál a fémet a gőzfázisából vagy galvános für­dőben csapják le a felületre. 90 Elektrokémiai úton az elektródákat pl. a következőképen munkáljuk meg: Kriolit (lALFa NaF) és kalciumfluorid fürdőből (3 rész CaFs 1 rész kriolitr ci) az elektródára galvános úton pl. 8—10 Volt 95 feszültség és az elektródafelület egy-egy cnr-re számított, 1,5—3 Amp.-nyi áram­sűrűség alkalmazásánál vékony alumí­niumréteget csapatunk le. Alumíniumot a gőzfázisból is felheví- 100 tünk úgy, hogy az alumíniumot e fázisból az elektródafelületre lecsapatjuk. Emellett egyúttal elektromos eszközöket is alkal­mazhatunk és pl. az, aluminiumrészecské­ket pozitiven tölthetjük fel és negatív 105 elektródára csapathatjuk le. A szükséges durva felületet úgy is léte­síthetjük, hogy ahiminiumrészecskéket pl. szuszpendált állapotban viszünk fel, majd a felülettel hidrogén jelenlétében zsugorí- 110 tással egyesítjük. A találmány szerint elérendő kis alap­területű csúcsok úgy is előállíthatók, hogy az elektródákat egy vagy több, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom