114630. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és oldószer kőolajpárlatoknak és kőolajkoncentrátumoknak széjjelválasztására, paraffines, nafténes és aromás alkatrészekre a parafines és nafténes alkatrészek egyidejű raffinálásával

oldószermennyiség csökkentése akkor cél­szerű, ha a kiindulási anyag eléggé tiszta ahhoz, hogy az oldószermennyiség csök­kentése következtében nagyobb mennyi-5 ségben kicsapódó naftének még eléggé tiszták' legyenek. A paraffines alkatrész termelési hányadát, igaz, hogy a leg­elsőbbrendű minőség rovásáfa, úgy nö­velhetjük, hogy a vízmentes kivonatot a 10 paraffines alkatrésztől megfelelően ala­csonyabb hőmérsékleten választjuk kü­lön; ekkor a paraffines részbe tisztán naf­ténes részek is jutnak és a paraffines rész termelési hányadát növelik. Bizonyos 15 esetekben, különösen ha a nafténes alkat­részek fajsúlya igen alacsony, míg visz­kozitási indexük nagy, kívánatos le­het az eljárásnak a most leírt módon történő foganatosítása. 20 Az oldószer mennyiségének és az elvá­lasztási hőmérsékletnek leírt módosításai­val az eljárással minden fellépő igényhez alkalmazkodhatunk. A leválasztott paraffines és nafténes 25 raffinátumok még néhány százaléknyi oldószert tartalmaznak, melyet regenerá­lás céljából vákuumban csekély maradék kivételével ledesztillálunk. A maradékot kevés túlhevített gőzzel hiánytalanul ki-30 fúvatjuk. Végső esetben az oldószertől megszabadított raffinátumokhoz 1% hal­ványító földet keverünk és ezután szű­rünk, mire minden utólagos kezelés nélkül használatra kész terméket kapunk. 85 Ha a nafténes alkatrészek minőségét még tovább javítani akarjuk, akkor eze ket kb. 50—100 térf. % vízmentes oldószer rel csökkentett hőmérsékleten újból kivo­natoljuk. Ezzel a rendszabállyal még a 40 legkedvezőtlenebb esetekben is világos­színű és oxidálódással szemben kedvezően viselkedő nafténes raffinátumokhoz ju­tunk. A legtöbb esetben azonban erre az utólagos kezelésre nincs szükség. 45 Egyáltalában a találmány értelmében előállított paraffines és nafténes raffiná­tumok viszkozosság szempontjából legki­válóbb tulajdonságaikon (viszkozossági indexük a lehető legnagyobb) és az elért 50 kis fajsúlyon felül oxidálódásnak is ki­váló mértékben ellenállnak. Az alábbiakban az eljárásnak néhány példáját adjuk. 1. Példa: 55 100 rész nehéz román auióolajpárlatot, melynek fajsúlya 20 C°-on = 0,950, viszko­zossága .50 C°-on = 26 Engler0 , viszkozos­sági indexe = 25, 80 térfogatszázalék nyers krezol és 20 térfogatszázalék anilin keve­rékének 150 részével a teljes feloldás be- 60 következtéig 40 C°-ra melegítünk és ezt követően 10 C°-ra lehűtjük. A kiválasztott paraffines olajat vákuumban az oldószer maradékától megszabadítjuk és kevés túl­hevített gőzzel kifúvatjuk. Világossárga 65 raffinátumot kapunk, melynek fajsúlya 20 C°-on = 0,895, viszkozossága 50 Cü -on =­= 13 E°, viszkozossági indexe (A. S. T. M.) 60. A termelési hányad az eredeti pár­latnak 45 térf. %-a. A kivonatot közönsé- 70 ges hőmérsékleten körülbelül 10% vízzel telítjük, mire a nafténes olaj hamarosan mint felső réteg kiválik. Ezt a réteget le­szedjük, az oldószert vákuumban ledesztil­láljuk és végső maradékát túlhevített gőz- 75 zel kifúvatjwk. A nafténes olaj jó, vilá­gosszínű, fajsúlya 20 0°-on = 0,934, visz­kozossága 50 C°-on = 21 E° és viszkozos­sági indexe 13. A termelési hányad a kiin­dulási anyag 14 térf, %-a. A sötét kivona- 80 tot vákuumban az oldószertől megszaba­dítva és kevés túlhevített gőzzel kifú­vatva, viszkózus, fekete, aszfaltszerű ola­jat kapunk. 2. Példa: 85 100 rész orosz gépolajpárlatot, fajsúlya 20 C°-on = 0,922, viszkozossága 50 C°-on = — 8,3 E°, viszkozossági indexe (A. S. T. M.) =50, 10 C° hőmérsékleten 85 térf. % nyers krezol és 15 térf. % nitrotoluol keve- 90 rékének 140 résziével úgy dolgozunk fel, hogy három egymásután következő ke­verőszivattyúval ós ugyancsak három sze­parátorral dolgozva, az első keverőszivaty­tyúban az olajat az oldószerkeverék 80 ré- 95 szével bensően összekeverjük és az ezt kö­vető első szeparátorban a kivonatot a fel­oldatlan olajtól elválasztjuk, mire a fel­oldatlan olajat a második keverőszivattyú­ban 40 rész friss oldószerrel keverjük és a 100 második szeparátorban a feloldatlan ola­jat elválasztjuk, míg a harmadik keverő­szivattyúban és ugyancsak a harmadik szeparátorban ezt a folyamatot 20 rész friss oldószerrel megismételjük. A három 105 szeparátorban kapott kivonatokat egye­sítjük. A feloldatlanul maradt olajat az 1. példában megadott módon az oldószer ma­radékaitól megszabadítjuk, mire igen vi­lágos paraffines raffinátumot kapunk, no melynek fajsúlya 20 C°-on = 0,885, visz­kozossága 50 C°-on = 5,5 E° és viszkozos­sági indexe 90. A termelési hányad az ere­deti párlatnak 52 térf. %-a. Az egyesített kivonatokat egy negyedik keverőszivaty- 115 tyúban 10 rész vízzel bensően összekever-

Next

/
Oldalképek
Tartalom