114594. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szemcsés szövetű (nem sülő) cinkszulfid-, kadmiumszulfid-, cinkmanganszulfid vagy cinkkadmium-manganszulfid-luminoforok előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 114594. SZÁM. IV/h/1. OSZTÁLY. — T. 5349. ALAPSZÁM. Eljárás szemcsés szövetű (nem sülő) cinkszulfid-, kadmiumszulfid-, cinkkadmiumszulfid-, cinkmanganszulfid vagy cink-kadmium-mangan-szulfid-luminoforok előállítására. Telef miken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1934. évi december hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi december hó 19-ike. A cink-kadmium-mangan-szulM alapanyagú luminoforok újabban különösen fontosak, mert ezeket, mint ezideig legfényerősebb luminoforokat a távolbalá-5 táshoz való Braun-féle csövekihez használt lumineszkáló ernyők vagy pedig röntgen-átvilágítóernyők és röntgen-erősítőfoliák előállítására növekvő mértékben használták. A fenti alapanyagú lu-10 minoforokat nemcsak tetszőleges emiszsziós színnel, hanem fehér emissziós színnel is előállíthatjuk. Luminoforokká való feldologzásukat megnehezíti az a körülmény, hogy a szokásos kikészítésnél, mely 15 megolvasztható halogénsó, mint nátriumklorid, jelenlétében való izzításból áll, többnyire összesült szerkezet adódik, mely úgy hat, mintha a készítmények nedvesek lennének, holott tényleg nem azok. Er-20 uyőkké való feldolgozásuknál azonban a szemcsés szerkezet kívánatos. Rendszeres kutatások révén jutottunk ahhoz a felismeréshez,, hogy szemcsés szövetű (ú. n. „rieselnd") szulfidot kapunk, 25 ha, a világítókészítmény összesülésre hajlamos szemcséinek felületére a tulajdonképpeni fényhatást nem befolyásoló anyag csekély mennyiségét lecsapjuk, mely megakadályozza, hogy a világító 80 anyag szemcséi közvetlenül érintkezésibe jussanak egymással. Eljárhatunk pl. a következőképpen: a. készkészítmiényt megfelelő töménységű aluminiumsóoldattal mossuk; a folyadékot jól leszívatjuk és ammoniákoldattal utána mossuk. A ké- 35 szítményre lecsapott aluminiumhidroxid folytán a készítmény szárítás után szemcsés szerkezetet mutat. E példából a szakmabeli minden további nélkül láthatja, hogy igen sokféle lehetőség van a áO szemcsés szerkezet előidézéslére, amennyiben megfelelő adalékokat alkalmas anyagokkal lecsapunk. E célra főként földalkali vegyületek, például alkali-földfémkarbonátok vagy -szulfátok, továbbá cink- 45 szulfid, cinkoxid és cinkoxiklorid alkalmasak. Emellett nem lényeges, hogy az illető anyagot, illetve az azt képző adalékokat az izzítás előtt vagy után adagoltuk-e. A fontos csak az, hogy azok az izzí- 50 tási eljárás során olyan változásokon ne menjenek át, hogy a szemcsés szövetű hatást el ne érjük. így pl. szemcsés szövetű készítményt kaphatunk, ha az, izzított szulfidot előbb cinksóoldattal, például 55 cinkkloriddal kezeljük ós azután vízzel való egyszerű kimosással a készítményre, cinkkloridot vagy kénhidrogénes vízzel való mosással cinkszulfidot csapunk le. A cinksóoldatot az izzítás előtt is használ- 60 hatjuk, azonban gondoskodnunk kell arról, hogy az izzítással a cinksó, pl. cinkklorid teljesen el ne párologjon. A készítmény szemcséin való csapadék képzésnek az a hátránya, hogy az a ké- 65 szítményt a gerjesztő ós emittált sugárzással szemben ernyőzi. A fénykép és röntgengerjesztésnél a kép világosságá-