114584. lajstromszámú szabadalom • Eljárás len és egyéb háncsrostok kotonizálására és gyapotipari gépeken való fonására

MAGYAR KIRÁLYI ® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114584. SZÁM. XIV/a/1. OSZTÁLY. — B. 12999. ALAPSZÁM. Eljárás len és egyéb háncsrostok kotonizálására és gyapotipari gépeken való fonására. Bratkowski Wladyslaw oki. mérnök, műegyetemi tanár, Warszawa. A bejelentés napja 1935. évi március hó 12-ike. Az eddig ismert eljárásoknak — melyek azt célozzák, hogy a lent és egyéb háncsrostokat a nyersanyagban a növényi enyvtől megszabadítsuk és az így kapott 5 rövidrostú anyagot gyapotfeldolgozó' gépeken, az úgynevezett angol fonó eljárással dolgozzuk fel — az a hátránya, hogy a rostanyagtömeget a főzés után szárítás céljából nedves állapotban kell íel-10 tárni és ennek következtében a szárítás után egymással összeragiadt csoimóicskákat alkot, melyeket rendkívül erőteljes és ismételt feltáró és kártoló- folyamatnak kell kitenni, hogy egyes rostokra fel-15 bontott, fonható terméket kapjunk. Ez az erőszakos megmunkálási mód azonban a gyapottal ellentétben csak kevéssé lágy hánesrostokat annyira igénybeveszi és a rostszálakat annyira megrö-20 vidíti, hogy az így elkészített rostanyag önálló fonhatóságát elveszíti és azt legalább 50% pamuttal kell elegyíteni, hogy dr. Johannsen Ottó tanár klasszikus kísérletei szerint legfeljebb 12—16 angol 25 számú fonalakká legyen fonható. A találmány értelmében az: említett hátrányok elkerülésére az ipari nyersrositot nem kóetömeg alakjában vetjük alá a kotonizálási folyamatnak (vagyis 30 a gyapot-rostokhoz hasonló rövid rostokká való felbontásnak), hanem a szokásos szakállképző gépen (farkason) előállított szalag alakjában. Ezzel az egyszerű rendszabállyal jelentékeny ipari és gazdasági 35 fontosságú előnyöket érünk el. Ha ugyanis a szalagot elegendő mértékben enyvtelenítettük és azután megszárítottuk, akkor a szalagban levő elemi rostok közötti összefüggés annyira meglazul, hogy a megszárított szalagot meg- 40 határozott törvényszerűséggel szabványosított egyszerű nyújtással, egyszerű nyujtógépen dolgozhatjuk fel, mire azt minden további művelet nélkül1

, már mint tökéletesen felbontott szalagot, mely ren- 45 des úton továblbfonható, a normális gyapotnyujtó géphez vezetjük. Minden további nélkül világos, hogy a rostok enyvtelenítéséhez alkalmazott vegyi folyamat a találmány szerinti fonó 50 eljárás szempontjából mellékes. Az, amit az alábbiakban erre vonatkozólag előadunk, a számos lehetséges berendezésnek csupán egy példája. A szóbanforgó folyamatot pl. közönsó- 55 ges álló üstben úgy vihetjük véghez, hogy az előzetesen megnedvesített és kisajtolt folytonos szalagot ugyanúgy, mint a szapuló folyamatban a szövetet, az üstbe vezetjük és keringő lében, nyomás- 60 sal vagy nyomás nélkül főzzük. Különösen célszerűen dolgozhatunk a fekvő Mather-Platt-üstben:. Itt a rostanyagot be- és kigördíthető kádba teszsziik. Ha így dolgozunk, akkor célszerű, 65 habár nem feltétlenül szükséges a gördülő tartályt lyukasztott közfalakkal annyiszor megosztani, mint ahány szalagot akarunk a tartályban egymás mellett elrendezni, amikor is minden rekeszbe 70 egy-egy szalag kerül. Ez azért fontos, mert így a gördíthető tartályt a szakáll-