114583. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tagozott kazánok összeállítására és üzembetartására, valamint kazánberendezés ez eljárás foganatosítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114583. SZÁM. II/LL. OSZTÁLY. B. 12719. ALAPSZÁM. Eljárás tagozott kazánok összeállítására és üzembentartására, valamint kazánberendezés ez eljárás foganatosítására. Beck István oki. gépészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1934. évi junius hó 5-ike. A bőséges gáz,fejlődéssel égő szénfajták (barnaszén) esetére a kazánok több különleges feltételnek megfelelően, többek között úgy szerkesztendök, hogy a tüzelő-5 anyag adagolása és elégetése fokozatosan menjen végbe és hogy a rosszminőségű gázdús tüzelőanyagból nagy mennyiségben fejlődő gázok tökéletes elégetésére a lángok szabad kifejlődését biztosító, lehe-10 tőleg nagy tüzelőtér vagy lángtér álljon rendelkezésre. E fontos feltételek kielégítésére már sokféle megoldást alkalmaztak. Az egyik megoldás szerint a tüzelőtér megnövelését azzal iparkodtak elérni, 15 hogy hátsó részében külön bővületbe átmenő szekunder tűzteret alkalmaztak. Ez azonban nem bizonyult eléggé hatásosnak, illetve a hátsó bővület egyszer s mindenkorra meg lévén szabva, nem tette lehe-20 tővé a kazánnak a változó körülményekhez, különösen a gázdús szén minőségéhez, illetve a teljesítmény fokozásához igazodó egyszerű kiegészítését. Továbbá az önmagukban véve csak jó 25 minőségű szénfajták (kőszén vagy koksz) eltüzelésére alkalmas egyaknás tagozott kazánokat a gázdús szénfajták eltüzelésére többek között úgy tették alkalmassá, hogy a tagos kazán előtt külön előtüzelést ál-30 kalmaztak, melynek eddigi megoldásai, nevezetesen a rendszerint falazott (külső falazású) szerkezetek egyrészt a berendezést tetemesen megdrágították, másrészt nagy helyszükséglettel jártak:. 35 Igen elterjedt a kétaknás rendszer, melynél a külön töltőakna fokozatos adagolást és fokozatos elégetést, a töltőaknához csatlakozó külön második akna (lángvagy tüzelőakna) pedig a lángok szabad kifejlődését biztosította ugyan, de e rend- 40 szernek a kazánok egyik legfontosabb fajtájára: a központfűtési tagos kazánokra való alkalmazása, vagyis a kazánnak csupa ilyen, külön e célra (gázdús tüzelőanyaghoz) szerkesztett, tehát különleges 45 szerkezetű, kétaknás tagokból való összeállítása ezen a téren aránylag költségesnek mutatkozó berendezést eredményezett, illetve az egyes tagoknak két aknarészből és ezekhez a szélesség irányában 50 csatlakozó, füstjáratos és vízteres tagrészből való létesítése a kazán térigényét a szélesség irányában tetemesen megnövelte, már pedig az ily kazánok elhelyezésére rendszerint csak kis terek állanak 55 rendelkezésre. Az eddigi megoldásokkal szemben a találmány szerint akként járunk el, hogy a kazánt két tagcsoportból, nevezetesen csupán gázdús tüzelőanyaghoz szerkesztett, 60 különösen két- vagy háromáknás (külön töltő és külön lángaknás vagy két oldalsó töltő- és középső lángaknás) tagokból álló mellső csoportból és közönséges egyaknás tagokból álló hátsó csoportból állítjuk 55 össze, és a gázdús tüzelőanyag adagolását és elégetését csak a mellső csoportban foganatosítjuk, míg a hátsó, közönséges egyaknás (töltőaknás) csoport aknáját töltésnélküli szabad lángtérnek, illetve füstve- 70 zetésre használjuk. Ily módon midenekelőtt az összes eddigi ily kazánberendezéseknél összehasonlíthatatlanul nagyobb, azaz eddigelé el nem