114581. lajstromszámú szabadalom • Aluminiumötvözetek

húzási és folyási szilárdságú. Összehasonlítható szilárdságú más ötvözetekhez képest a találmány szerinti ötvözetek nyúlási értékei is igen nagyok. Emellett az, 5 ötvözet e sajátságai ismételt hevítő és hűtő periodusok után is lényegileg változatlanok maradnak, ellentétben az olyan ötvözetekkel, melyek teljes, szilárdságuk előidézésére hőkezelésben részesültek. A 10 találmány szerinti ötvözetnek ez az ismételt hevítésnél és hűtésnél mutatkozó egyedülálló viselkedése valószínűleg annak tulajdonítható, hogy az ötvözetben a magnézium és a réz mind rendes, mind 15 fokozott hőmérséken gyakorlatilag tökéletesen oldott állapotban van. Az ismert Jiőkezelt ötvözetekkel szemben a találmány szerinti ötvözet, ha pl. 510°-ról rendes hőmérsékletre hűl le, nem képez 20 túltelített szilárd oldatot. Ha az ötvözetet több napon át rendes hőfokon tartjuk vagy mérsékelt hőmérsékre hevítjük fel, nem lép fel kiválás vagy a belső szerkezet egyéb változása. A magnéziumnak és réz-25 nek oldott állapotban való jelenléte előnyösen fokozza az ötvözet szilárdságát, mert a szilárd oldatban levő elemek bensőbben vannak egyesülve az alumíniummal, mintha, oldatlan állapotban lennének. 30 Általában a szilárd oldatok nagyobb szilárdságúak, mint azok a tiszta fémek, amelyekből összetevődtek. Ha szilárd oldatokat hideg megmunkálás után megeresztünk, rendszerint, durva 85 szemesés szerkezetűek lesznek. Ajánlatosnak bizonyult tehát, hogy a találmány szerinti ötvözethez, mangánt és krómot is adjunk avégből, hogy egyenletes, kis szemcsézettséget biztosítsunk. Ez utóbbi 40 elemek az alumíniumban gyakorlatilag oldhatatlanok s a magnézium; és réz, kedvező hatását nem zavarják. A találmány szerinti ötvözet kiváló sajátságai az ismert nemhőkezelt alumi-45 niumötvözetekkel való összehasonlításkor tűmnek ki. Az, alanti táblázatban A, B és C találmány szerinti ötvözetek, míg a D, E és F az iparban használatos nemhőkezelt ismert ötvözetek. 50 55 Ötvözet A B C D E F Mg 3.11 3.09 1 37 1.0 dalé Mn 0.50 0-52 0.52 1.25 1.25 k f é m Cu 0.41 0.21 0.42 Si Cr 0.26 0.26 0.25 — 5.0 Ezeket az, ötvözeteket a szokásos meleg és hideg hengerléssel s a szükségelt közbenső megeresztóssel lemezekké dolgoztuk fel. Ezeket azután egyrészt teljes ke- 60 mény, vagy hidegen hengerelt, másrészt megeresztett állapotban vizsgáltuk meg. Utóbbi esetben a megmunkálási feszültségek eltávolítására a keményre hengerelt lemezt kb. 413°-om eresztettük meg. 65 E leírás keretében „teljes kemóny"-nek azt az eredetileg teljesen lágy, vagy teljesen megeresztett anyagot értjük, melynek eredeti vastagságát hideg henger léssal legalább 75%-kai csökkentettük. 7

0 A megeresztett lemezek sajátságai a következő táblázatból tűnnek ki. Ötvözet A B C D E F Megeresztett lemezek. Szakít ási Folyási szilárdság kg/cm2 2706,55 2630,31 2073,85 1124,80 1827,80 1124,80 1286,49 1258,37 836,57 351,50 703,00 351,50 Nyúlás °/o 5.078 cm 22,2 21,8 19,7 40,0 20,0 40,0 75 80 Láthatjuk, hogy az A, B és C ötvözetek kielégítő nyúlás, mellett jóval nagyobb szilárdságúak, mint I), E és F. Az E ötvözetet eddig a nemhőkezelt ötvözetek között a legerősebbnek tekintették. Lát- 85 hatjuk, hogy a találmány szerinti A és B ötvözetek húzási és folyási szilárdsága lényegesen felülmúlja a, megfelelő1

E értékeket. A következő táblázatban keményre hen- 90 gerelt állapotban hasonlítjuk össze az ötvözetek sajátságait: Keményre hengerelt lemezek. 95 100 A következő táblázatok azt mutatják, hogy a találmány szerinti ötvözetek szilárdsági értékei lényegileg állandók olyan körülmények között, melyek hőkezelhető ötvözetek esetén ezek szilárdságát fokoz,- 105 zák. Az első csoportot 15 percig 510°-on tartottuk s azután hirtelen lehűtöttük; a Szakítást Folyási Nyúlás % Ötvözet szilárdság kg/cm2 5.078 cm A 4407,81 3950,86 5,2 B 4196,91 3782,14 4,8 C 3388,4H 3149,44 4,2 D 2038,70 1757,50 4,0 E 2952,60 2671,40 3,0 F 2038,70 1827,80 10,0