114557. lajstromszámú szabadalom • Vízmelegítő készülék

MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114557. SZÁM. Il/h. OSZTÁLY. K. 13011. ALAPSZÁM. Vízmelegítő készülék. Kis Imre okleveles gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1935. évi május hó 11-ike. A találmány ;gáz-, petróleum-, szesz­vagy viHamosf őzőkészülókekhez való vfz­melegítőkészülék. A szabványos, szénnel vagy fával fűtött 5 takaróktűzhelyeken általában olyan tar­tályt szoktak elrendezni, leginkább a sütő fölött, amelyben a víz főzés közben, a takaréktűzhely főzőlapján való hely el­foglalása és külön tüzelés nélkül meleg-10 szik meg. Gázzal, petróleummal, szesszel vagy vil­lamossággal fűtött főzőknél ezideig ilyen készülék vagy berendezés ismeretlen. A találmány e hiányt pótolja és tárgya olyan 15 készülék, amellyel az említett főzőkészü­lékeknél is mindig rendelkezésire áll me­legvíz, anélkül, hogy ennek elkészítése a főzőlapon a helyet elfoglalná. Hőgazdasá­gosság szempontjából is előnyös a talál-20 mány, mert éppen azt a hőt hasznosítja, amelyet a láng vezetés útján már nem tud átadni a fölötte elhelyezett edénynek. A mellékelt rajz a találmány szerinti készülék néhány példaképen felvett kivi-25 teli alakját vázlatosan tünteti fel. Az 1. ábra vázlatos elrendezési mód gáz­égőkhöz. A 2. ábra a gázégő másik megoldási alakja. A , 30 3., 4. és5 .ábra a víztartályok és csatla­kozásaik egyes részleteit szemléltetik. Az 1. ábrán a találmánynak ú. n. gáz­resóknál való elrendezését ábrázolja. Az (1) gázeső végén levő (2) égő lángja főzés 35 közben a (3) állvány nyílásaiba nyúló (4) bordákra helyezett (5) edény alsó fenék­lapját melegíti. Az edény ráhelyezése nélkül a lángok a szaggatott vonallal áb­rázolt alakban égnek, míg ráhelyezéskor mintegy ellaposodnak. A tüzelőanyag el- 40 égetésekor keletkezett hő oldalt az edény fala mellett áramlik el. A találmány ér­telmében a lángtér ama részébe, ahol a füstgázok nem érintkeznek a főzőedény­nyeL tehát hőt csak a levegőnek adnak 45 iát, (6) csőkígyót rendezünk el, amelyet pl. a (4) bordákra tetszőlegesen erősítünk. A (6) csőkígyó egy vagy több egymás fö­lött vagy mellett elrendezett menetből állhat. A (6) csőkígyó két végét külön el- 50 helyezett víztartányhoz csatlakoztatjuk. Főzés közben a lángok hevítik a (6) csőkígyót és a benne levő vizet is. A me­legvíz kisebb fajsúlya miatt az edényben felszáll és így keringés indul meg az 55 edény ós a csőkígyó között, mindaddig, amíg a lángok a csövet melegítik. A fő­zés befejeztével vagy akár főzés közben, tehát rendelkezésre áll a tartályban a me­legvíz, anélkül, hogy ezzel az esetleges 60 feltöltésen kívül külön munka szükséges volna. A 2. ábra a találmány alapgondolatát ugyancsak gázégőknél, de más kiviteli alakban ábrázolja. E kivitelnél az előző 65 ábra szerinti (6) csőkígyót maga a gáz­égő helyettesíti, amelyet e célból úgy alakítunk, hogy a (7) nyílásokkal ellátott (8) gázelosztótér fölött az égő testben (9) kamrát készítünk, amelyet a (10) és (11) 70 csővezetékekkel a víztartályhoz csatla­koztatunk és vízzel töltünk meg. Mint­hogy főzés közben az égő test erősen me­legszik, tehát maga az égő is használható az ismertetett célra. 75 A 3. és 4. ábra az előző ábrák szerinti vízmelegítőkhöz alkalmazott tartályokat és ezek csőcsatlakozásait mutatja. A (10)

Next

/
Oldalképek
Tartalom