114553. lajstromszámú szabadalom • Braun-féle cső

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 114553. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. T. 5310. ALAPSZÁM. Braun-féle cső. Telefunken Gesellschat't für drahtlose Telegraphie m. b. II. Berlin. A bejelentés napja 1935. évi julius hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1934. évi augusztus hó 17-ike. A találmány különösen1 távolbalátó be­rendezésekhez való Braun-féle eső, mely­nek belsejében villamosan vezető bevo­nat van. Ennek rendeltetése ,hogy az 5 üvegfal villamos feltöltéseit megakadá­lyozza ós adott esetben, ismert módon, a cső ainódájánál nagyobb potenciálra is kapcsolható. Ily módon a bevonat a katód­sugarakat gyűjti és gyorsítja. A talál-10 mány értelmében a csőnek ez a belső be­vonata villamosan vezető szénből, pl. re­tortaszénből van. Ilyen belső bevonatot úgy készítünk, hogy finoman porított szenet egyenlő L5 súlyrészben keverünk vízüveggel, célsze­rűen nátronvízüveggel és azután a cső belső falára felkenjük. Célszerű, ha a Braun-féle eső világítóernyő jét — ameny­nyiben azt a szénbevonat előállítása í0 előtt elkészítettük, — a szén-vízüveg­keverék felkenése közben fűtjük. Ennek az intézkedésnek célja, hogy a vízüveg­fajtákban bőségesen jelenlévő és a felke­nés közben elpárolgó víz lecsapódását 35 megakadályozzuk. A vezető szénből készült, találmány szerinti belső bevonat előnye, hogy az a világítóernyőről a cső falára visszaeső fénysugarakat teljes mértékben! elnyeli Í0 ügy, hogy a tükröző üvegfalnak az a ká­ros hatása, hogy a világítóernyőn lévő képre fényt vet vissza és ezzel a kép tisz­taságát rontja, elmarad. A szénből és víz­üvegből való bevonat az üvegfalon rend-35 kívül jól tapad, ezenfelül azonban úgy a világítóernyő anyagával, mint pedig a katóda anyagával szemben vegyileg inak­tív, ami a Braun-cső élettartama szem­pontjából igen fontos. Végül a bevonatból a világítóernyő vagy a katóda szempont- -£0 jából káros gázok akkor sem szabadulnak fel, ha a Braun-féle csövet kifűtjük,. amire pedig a cső lezárásakor szükség van. Szénből és vízüvegből való jól kenhető 45 keverék előállítása végett, mint példa­ként már megemlítettük, porított szenet és nátronvízüveget egyenlő részekben ke­verhetünk egymással. A keverési arány azonban 1 :10-től 10 :1 arányok között 50 változtatható. A víz-üveg nagyobb száza­lékos mennyisége esetén a keverék már túlságos hígfolyós ós ekkor Braun-féle csőben azért nem alkalmazható, mert a bevonat felülete túlságosan gyorsan szá- 55 rad és bezárt légbuborókok a kifűtés köz­ben válnak szabaddá és a bevonóréteget felszakítják. Ezt a hátrányt nagyobb víz­adalék sem szünteti meg, mert a keverék ez esetben az üvegfalon nem tapad jól és 60 hibanélküli bevonat ily módon már nem állítható elő. Ha viszont a szén százalékos mennyisége nagyobb a fenti felső határ­nál, akkor a keverék túlságosan sűrű és jól már nem kenhető. 65 A rajz vázlatosan olyan Braun-féle csö­vet mutat, amely az A—A vonalon aluli részében, belső oldalán szaggatott (C) vo­nallal jelzett, a találmány szerinti belső szénbevonattal van ellátva. Az A—A vo- 70 nal feletti részben van a sugarat létesítő és az azt kitérítő rendszer. Amint az a rajzból látható, a bevonat kettős rendel­tetésének megfelelően, mely szerint az

Next

/
Oldalképek
Tartalom