114541. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aktív szén előállítására és regenerálására

MAGYAR KIRÁLYI wBJj>|L SZABADALMI BffiÓ8ÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 114541. SZÁM. IV/h/1. OSZTÁLY. — C. 4619. ALAPSZÁM. Eljárás aktív szén előállítására és regenerálására. „I. A. C. Societá per l'Industria Articoli di Caoutchouc e per Materiali Protettivi e Aatig-as" cég Tivoli. A bejelentés napja 1934. évi szeptember hó 28-ika. Olaszországi elsőbbsége 1933. évi szeptember hó 28-ika. A cinkklorid dehidratáló tulajdonságát már felhasználták az aktiv szén előállításánál. A jelenleg szokásos eljárások szerint a különböző fajta szerves anyagok, 5 mint tőzeg, cellulóz, fűrészpor, cinkklorid olvadékában 300—500 C° hőmérsékletre hevíttetnek fel. Minthogy a cinkklorid hatására már 130 C° hőmérsékleten széndús vegyületek képződnek, melyek erős 10 adszorbeáló tulajdonságúak és minthogy a reakció terméke ezen a hőmérsékleten, sőt sokkal magasabb hőmérsékleten is, vizet is tartalmaz, nyilvánvaló, hogy ezt a vizet a képződött szén felszívja. 15 Míg az egymagában megolvasztott cinkklorid 300 C°-nál alacsonyabb hőmérsékleten majdnem teljesen vízmentes lesz, a szóbanforgó eljárásnál képződő anyagban ezt csak 400°-nál érjük el, valószínűleg 20 éppen a keletkező aktív szén jelenléte folytán. Erősen adszorbeáló aktív szén előállításához szükséges azonban, hogy az eredeti szerves anyag teljesen felbontass ék * 25 és átalalkittassék. Ez csak akkor következik be, ha a reakció termékét kb. 400° hőmérsékletre hevítjük fel. Mint már említettük, a reakció terméke a benne lévő aktív szén jelenléte folytán felszívja a cink-30 klorid olvadékából eredő vizet Mind ez az ok, mind az, hogy a reakciótöimegben levő szén rossz hővezető, azt okozza, hogy ha az anyag belsejében is el akarjuk érni a 400°-ot, az eddiginél magasabb hőmér-35 séklethez kell folyamodnunk. Ennél az eljárásnál elkerülhetetlen, hogy az anyag egyes részei jobban, más részei kevésbé hevüljenek fel. Ez az egyik oka annak, hogy az eddigi eljárásokkal nem kapunk egynemű termékeket, mert az 40 anyagnak kevésbé felhevített részei silányabb minőségű szenet adnak. Más hibák is előadódnak. Az anyagnak huzamos felhevítése folytán a cinkklorid részben cinkoxikloriddá alakul át, 45 mely nem vesz részt a szerves anyagok felbontásában. Ezért a cinkoxiklorid képződését lehetőleg el kell kerülni. E végett a szenesítési eljárást, amenynyire csak lehetséges, megrövidítjük és a 50 túlhevítést elkerüljük. Bebizonyosodott, hogy a szerves anyag szenesítése sokkal gyorsabban és egyenletesebben megy végbe, mint az eddigi eljárásoknál, ha a két anyagot, Vagyis a 55 cínkkloridot és a szerves anyagot, összeelegyítésük előtt, erősen felhevítjük. Ilogy a szerves anyag gyorsan bonttassák fel, a cinkkloridot 200 C-foknál magasabb hőmérsékletre hevítjük fel. Azonban 60 a ciivkklorid már kevéssel 200 C-fokon felül megszilárdul és szétporlad. Már most azt találtuk, hogyha a cinkkloridhez bizonyos szerves anyagokat- (cellulózt, fűrészport, stb.) kisebb mennyiségben hozzáadunk, az 65 egészen 240—250 C° hőmérsékletig folyékony marad és könnyen elegyíthető a szonesítendő szerves anyaggal. Hogy a szenesítendő szerves anyagnak gyors és egyenletes felbomlását elérbes- 70 síik, azt is felhevítjük a cinkkloriddal való üsszeelegyesítóse előtt. Hogy emellett a száraz lepárlást megakadályozzuk, a. finoman aprított anyagot koncentrált cinikklorid-