114531. lajstromszámú szabadalom • Villamos világítócső váltakozó áramhoz

szekunder tekercselésének egy-egy végé­vel és a középső izzóelektródát az üzemi transzformátor középrészével kötötték össze. 5 A mellékeli rajz 1. és 2. ábrája a talál­mány értelmében kialakított villamos vi­lágítóicsőnek két példaképem megoldását Afázlato'sain mutatja. Az 1. ábrán látható csőnek hengeres (1) 10 üvegedényében középen az elektronokat emittáló '(2) izzóelektróda és mindegyik végén egy-egy, az üzemben hidegen ma­radó, nagy felületű (3) lemezelektróda van. A csőben nemesgáz alaptöltés és a (4) 15 férne,sepp van, melyhez olyan elgőzölög­tető fémet, pl. higanyt veszünk, melynek gőze villamos gerjesztésre ibolyántúli su­garakat emittál; ezek a sugarak a cső falán alkalmazott, foszforeszkáló' anyaig-20 ból, pl. cinkszulfidból vagy cinkszilikátból való (5) réteget világításra vagy utánvi­lágításra készítetik. A csövet a (6) primer és a (7) szekunder tekercselésű transz­formátorral tartjuk üzemben vagy pedig, 2h ha a hálózati feszültség elég nagy, közvet­lenül a hálózatra kapcsoljuk. Az elektronokat emittáló középső (2) izzó elektródát, mely pl. a kisüléssel ma­gával fűtött spiratizált izzóhuzalból és 30 ebbe zárt, elektronokat emittáló anyagok­ból való pálcából lehet, a (8) vezeték a (7) szekunder cséve jobboldali végével köti össze. A két szélső (3) lemezelektróda a (9, 10) vezetékkel a (7) szekunder cséve .35 baloldali végéhez csatlakozik, még pedig a (9, 10) Arezetékekbein fekvő két kis (11, 12) fojtóieséve közbeiktatásával. Ezek a fojitóesévék a gyújtási és égési feszültség kiegyenlítésére valók és ezekkel elérjük, 40 hogy ha a csövet a., feszültségre kapcsol­juk, akkor minden második félhullám alatt nem csak az egyik külső lemezelek­tródától a középső izzóelektródához menő részkisülés létesül, hanem hogy egyidejű-45 leg mindkét szélső (3) lemezelektródától két részkisülés megy a középső (2) izzó­elektródához. A váltakozó áram ama fél­hullámai alatt, amikor a (2) izzóelektróda pozitív potenciálon van, a kisülések meg-50 szakadnak. Azoknak a félhullámoknak tartamára, amikor a csőben mindkét részkisülés egyidejűleg létesül, az emit­tált ibolyántúli sugarak a foszforeszkáló (5) réteget fénykisugárzásra és utánvilá­•55 gításra gerjesztik. A 2. ábrán feltüntetett esőinek közepén az üzemben hidegen maradó (2) tömb­elektródája van, mely pl. fémből, fém­karbidból vagy grafitból lehet. A cső két végén az elektronokat emittáló (3) izzó- 6 elektródákat alkalmazzuk. Ugyanúgy, mint az 1. ábrán látható csőnél, a két szélső elektródát a kis i(ll, 12) fojtócsévó­ket tartalmazó (9, 10) vezetékek közösen a (7) szekunder tekercselés baloldali vé- 65 géhez kapcsolják, míg a középső (2) hi­deg elektródát a (8) vezeték a (7) szekun­der tekercselés jobboldali végéhez csat­lakoztatja. Mivel ennél a csőnél a válta­kozó áram minden második félhulláma 70 alatt két izzóelektróda létesít elektrono­kat, azonos üzemi feszültséggel még va­lamivel hosszabb csövet tarthatunk üzem­ben, mint a cső közepén elrendezett egyet­len. izzóelektródával. 75 Az izzóelektródák tetszőlegesen alakít­hatók és azokat külön fűtőárammal is hevíthetjük izzási hőfokra. Utóbbi eset­ben a fűtőhuzalmenetek két végét magá­ban vóv© ismert módon az üzemi transz- 80 formátornak néhány menetéhez csatla­koztatjuk, mint ezt az 1. ábrán a szaka­dozott vonalakkal rajzolt járulékos (13) vezetékei jelöltük. Az előtétellenállásokként működő (11, 85 12) fojtócsévék hosszú világítócsöveknél is a két párhuzamosan kapcsolt kisülési pálya egyidejű világítását biztosítják, mert ha az egyik kisülési pálya esetleg korábban gyújtana is, feszültségesés csu- 90 pán az említett kisülési pálya elé kapcsolt ellenálláson, pl. a (11) fojtócsévén mutat­kozik, a másik kisülési pálya elé kapcsolt ellenálláson ellenben nem. Ennek követ­keztében a másik kisülési pályán az első 95 kisülési pálya gyújtása után is a teljes gyújtási feszültség áll fenn, úgy hogy az egyik kisülési pálya gyújtását a másik kisülési pálya gyújtása közvetlenül kö­veti. Az előtétellenállásokként ható fojtó- 100 csóvéket természetesen magában véve is­mert módon ohmikus ellenállásokkal vagy kapacitív ellenállásokkal helyettesíthet­jük. Szabadalmi igény: 105 Villamos világítócső váltakozó áramhoz, melynél ibolyántúli sugárzással, pl. higanygőzisugárzással világításra ho­zott foszforeszkáló belső rétege vagy foszforeszkáló falazata van, melyet az 110 jellemez, hogy a cső végeinél alkalma­zott két elektróda fojtócsévék közbe­iktatásával közösen a váltakozó áramú áramforrás egyik sarkához, pl. az

Next

/
Oldalképek
Tartalom