114531. lajstromszámú szabadalom • Villamos világítócső váltakozó áramhoz
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BTRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 114531. SZÁM. VJI/h. OSZTÁLY. — T. 3415. ALAPSZÁM. Villamos világítócső váltakozó áramhoz. Patent-Treuhand-Gesellscliaft für elektrisclie Glühlampeii m. b. H. cég Berlin. A bejelentés napja 1935. évi március hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi március hó 28-ika. Villamos világítócsöveknél már ismeretes foszforeszkáló belső réteg vagy foszforeszkáló falazat alkalmazása, melyet ibolyántúli sugárzással, pl. higanysugárzás-5 sal világításra gerjesztünk, abból a célból, hogy vagy fokozott fénykihasználást vagy különleges színezésű fényt érjünk el, továbbá azért is, hogy a csőnek váltakozó áramú üzeme esetén a faszforesz-10 káló falazat utánvilágításával a váltakozó áram egyes félhullámai közötti elsőtétedési szüneteket áthidaljuk 'és ezzel az ilyen csövek villogását elkerüljük. A találmány váltakozó áramú üzemű, 15 esetleg foszforeszkáló belső rétegű vagy foszforeszkálló falazatú villamos világító csöveknek különösen célszerű kialakítása és abban van, hogy a cső végeinél alkalmazott két elektródát fojtócsévék közbeákta-20 fásával közösen a váltakozó áramú áramforrás egyik sarkához, pl. azi üzemi transzformátor szekunder csév éjének egyik végéhez és a cső közepén alkalmazott harmadik elektródát a váltakozó 25 áramú áramforrás másik sarkához, pl. az üzemi transzformátor szekunder esévéjének másik végéhez csatlakoztatjuk, továbbá, hogy ezenfelül vagy csak a középső elektróda vagy csak a két szélső elektróda 30 elektronokat emittáló izzóelektródák. Eszerint vagy a két szélső elektródát vagy a hidegen maradó elektródákként, pl. nagy felüleitű lemezeiektródákként alakítjuk. A világítócsőnek ilyen kialakításánál 35 az elektródák egyenirányító kapcsolása folytán az áram menetét a váltakozó áramnak minden második féilhullámában elrekesztjük, míg a másik két félhulláin tartamára a cső belsejében egyidejűleg két egymáshoz csatlakozó, a cső egész í0 hosszát kitöltő kisülés keletkezik. Mindamellett az emberi sízem a fényhatásnak megszűnését, sőt lobogását; sem, észlelheti, mert a cső foszforeszkáló belső rétegéinek vagy foszforeszkáló falazatának utánvilá- 45 gítása mind azoknak a félhullámoknak tartamára, amikor a csőben nincs kisülés, mind a többi félhullámnak egyébként sötéten maradó kezdeti és végső szakaszában fényhatást hoz létre. Mivel az egy- 50 idejűleg fellépő két részkisűlés mindegyikének csak körülbelül a cső fél hosszá) kell áthidalnia, valamely adott hosszúságú csövet vagy a szokásos feszültségnek felével tarthatjuk üzemben vagy vala- 53 mely adott feszültség az eddiginél körül belől kétszeresen hosszabb csőhöz elegendő. Izzólámpákhoz hasonló, kis búrájú kisülési lámpáknál már ismeretes ugyan 60 középső izzóelektródától kétoldalt két hideg lemezelektródát elrendezni. Az ilyen lámpáknak azonban nem volt foszforeszkáló belső rétege vagy foszforeszkáló falazata és azokat váltakozó áramú üzem- 65 ben másképen kapcsolták. Ugyanis a lámpa kialvásának elkerülésére és azért, hogy a váltakozó áram mindem fólhulláma alatt kisülést kapjunk, a szélső lemezelektródákat az üzemi transzformátor 70