114531. lajstromszámú szabadalom • Villamos világítócső váltakozó áramhoz

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BTRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 114531. SZÁM. VJI/h. OSZTÁLY. — T. 3415. ALAPSZÁM. Villamos világítócső váltakozó áramhoz. Patent-Treuhand-Gesellscliaft für elektrisclie Glühlampeii m. b. H. cég Berlin. A bejelentés napja 1935. évi március hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi március hó 28-ika. Villamos világítócsöveknél már ismere­tes foszforeszkáló belső réteg vagy foszfo­reszkáló falazat alkalmazása, melyet ibo­lyántúli sugárzással, pl. higanysugárzás-5 sal világításra gerjesztünk, abból a cél­ból, hogy vagy fokozott fénykihasználást vagy különleges színezésű fényt érjünk el, továbbá azért is, hogy a csőnek válta­kozó áramú üzeme esetén a faszforesz-10 káló falazat utánvilágításával a válta­kozó áram egyes félhullámai közötti első­tétedési szüneteket áthidaljuk 'és ezzel az ilyen csövek villogását elkerüljük. A találmány váltakozó áramú üzemű, 15 esetleg foszforeszkáló belső rétegű vagy foszforeszkálló falazatú villamos világító csöveknek különösen célszerű kialakítása és abban van, hogy a cső végeinél alkalma­zott két elektródát fojtócsévék közbeákta-20 fásával közösen a váltakozó áramú áram­forrás egyik sarkához, pl. azi üzemi transzformátor szekunder csév éjének egyik végéhez és a cső közepén alkalma­zott harmadik elektródát a váltakozó 25 áramú áramforrás másik sarkához, pl. az üzemi transzformátor szekunder esévéjé­nek másik végéhez csatlakoztatjuk, to­vábbá, hogy ezenfelül vagy csak a középső elektróda vagy csak a két szélső elektróda 30 elektronokat emittáló izzóelektródák. Esze­rint vagy a két szélső elektródát vagy a hidegen maradó elektródákként, pl. nagy felüleitű lemezeiektródákként alakítjuk. A világítócsőnek ilyen kialakításánál 35 az elektródák egyenirányító kapcsolása folytán az áram menetét a váltakozó áramnak minden második féilhullámában elrekesztjük, míg a másik két félhulláin tartamára a cső belsejében egyidejűleg két egymáshoz csatlakozó, a cső egész í0 hosszát kitöltő kisülés keletkezik. Mind­amellett az emberi sízem a fényhatásnak megszűnését, sőt lobogását; sem, észlelheti, mert a cső foszforeszkáló belső rétegéinek vagy foszforeszkáló falazatának utánvilá- 45 gítása mind azoknak a félhullámoknak tartamára, amikor a csőben nincs kisülés, mind a többi félhullámnak egyébként sö­téten maradó kezdeti és végső szakaszá­ban fényhatást hoz létre. Mivel az egy- 50 idejűleg fellépő két részkisűlés mindegyi­kének csak körülbelül a cső fél hosszá) kell áthidalnia, valamely adott hosszú­ságú csövet vagy a szokásos feszültségnek felével tarthatjuk üzemben vagy vala- 53 mely adott feszültség az eddiginél körül belől kétszeresen hosszabb csőhöz ele­gendő. Izzólámpákhoz hasonló, kis búrájú ki­sülési lámpáknál már ismeretes ugyan 60 középső izzóelektródától kétoldalt két hi­deg lemezelektródát elrendezni. Az ilyen lámpáknak azonban nem volt foszforesz­káló belső rétege vagy foszforeszkáló fa­lazata és azokat váltakozó áramú üzem- 65 ben másképen kapcsolták. Ugyanis a lámpa kialvásának elkerülésére és azért, hogy a váltakozó áram mindem fólhul­láma alatt kisülést kapjunk, a szélső le­mezelektródákat az üzemi transzformátor 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom