114524. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső közvetlenül fűtött katódával

tóli távolságát úgy szabjuk meg, hogy a rugók legnagyobb feszültségű helyzeté­ben, midőn száraik a (10) tárcsára (3. ábra) felfekszenek, meghajlított száraikra 5 nagyjában merőleges végeik a (11) és (12) nyílások azokra a falaira feküdjenek fel, melyek a katódasíkkal párhuzamosak és attól távolabb vannak. Ilyen elrendezés és méretezés mellett ugyanis, melynek 10 esetleges pontatlanságait az elrendezés­nek a katódasíkra nézve szimmetrikus volta következtében a kampós (A3) rugó­rész rugalmassága, akár önmagában, akár a lehajlított (Al) és (A2) végek rugalmas-15 ságával együtt kiegyenlíti, az elrendezés minden szereléskori utánigazítás nélkül biztosítja azt, hogy a katódasík tényleg a rács szimmetriasíkjába essék. Ennek, valamint az egyes rugóerők egyenlőségé-2Q nek feltétele csak az, hogy a (10) tárcsa pontosan legyen csákozva, és hogy az egyes rugók alakilag és méretbelileg is pontosak, a katódasíkra nézve szimmetri­kusak és egymással egyenlők legyenek, ez 25 pedig a mai gyártási eljárásokkal minden nehézség nélkül elérhető. Ugyancsak szá­mottevő előny, hogy többszakaszos kató­dák esetén az egyes rugók azonos szige­telőszervre támaszkodnak, ami külön szi-30 getelést fölöslegessé tesz és pontos relatív helyzetüket biztosítja. Mindezen előnyök miatt a találmány szerinti cső az eddi­gieknél jobb és olcsóbb, tehát úgy műszaki, mint gazdasági téren is haladást jelent. 35 Megjegyezzük azonban, hogy pl. négysza­kaszú katódák jól feszíthetők egyetlen ru­góval is, melynek kampójába kétkarú emeltyű közepe van beakasztva és ennek egymástól szigetelt végeire támaszkodik 40 a katódaszál két könyöke, mikor is ez a közbeiktatott emeltyű az egyes szakaszok egyenletes feszültségét biztosítja. Ez az elrendezés akkor lehet előnyös, ha a ru­gót a katóda hőhatásától különösem, jól 45 meg akar juk védeni, pl. emittáló bevonat nélküli wolframkatódák esetén, melyek üzíemi hőmérséklete igen magas. Hangsúlyozzuk, hogy találmányunk nincs a fenti példákra korlátozva, mert a s0 rugóelrendezés az elektródaelreindezéstől függően másféle is lehet, anélkül, hogy ez­zel az igényekben jellemzett találmánytól eltérnénk és a találmány szerinti cső fen­tiekből világos előnyeit (olcsó, pontosan és könnyen szerelhető, rugótörések veszélye 55 és hegesztés szükségessége nem forog fenn, stb.) elvesztenénk. Szabadalmi igények: 1. Villamos kisütőcső, különösen elektrón­cső, közvetlenül fűtött, rugózott kató- 60 dával, melyet az jellemez, hogy leg­alább egyik katódafeszítő rugója olyan kéttámaszú tartó, mely a katódasíkra harántirányú és ahhoz képest szim­metrikus és melyet a katóda megtá- 65 masztási pontjai közötti pontján terhel. 2. Az 1. igényben védett cső foganatosí­tási alakja, melyet az jellemez, hogy legalább egyik katódafeszítő rugója olyan kéttámaszú tartó, melynek meg- 70 hajlított végei az elektródarendszer szigetelő távolságtartó szervének, pl. csillámlemeznek, nyílásaiba illeszked­nek, és mely közepén a katódszállal közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó 75 ós azt feszítő kampóvá van kialakítva. 3. Az 1. vagy 2. igényben védett cső foga­natosítási alakja, melyet az jellemez, hogy legalább egy katódafeszítő ru­gója fémlemezből vagy végein ellapí- 80 tott vagy visszahajlított fémdrótból van. 4. Az 1—3. igények bármelyikében védett cső foganatosítási alakja, melyet leg­alább egy egészben vagy részben oxi- 85 dált felületű katódfeszítő rugó jel­lemez. 5. Az előző igények bármelyikében védett cső foganatosítási alakja, melyet az jellemez, hogy legalább egyik katóda- 90 feszítő rugójának olyan a méretezése és elrendezése, hogy meghajlított végei a rugó legnagyobb megterhelésekor a távolságtartó szerv nyílásainak falaira, a rugó szárai pedig a távolságtartó 95 szervre fekszenek fel. 6. Az előző igények bármelyikében védett cső foganatosítási alakja, melyet az jellemez, hogy katódája többszaka szú és az egyes katódaszakaszokat feszítő 100 rugók egymással párhuzamosan azonos szervre támaszkodóan vannak elren­dezve. 1 rajzlap melléklettel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom