114511. lajstromszámú szabadalom • Többelektródarendszerű cső, különösen kvázioptikai és ultrarövidhullámú csillapítatlan rezgések keltésére és hozzávaló kapcsolás

különböző szerkezeti részletek világosan kitűnnek. A 14—25. ábrák a középelektródarendszer nélküli többrendszerű eső különböző kap-5 csolásait vázlatosan mutatják. A 26—29. ábrák középelektródarendszeres többrendszerű eső különböző kapcsolásait tüntetik fel. A 30—35. ábrák középelektródarendszer nélküli többrendszeres csövek különböző különleges kapcsolásait és elrendezéseit szemléltetik. Az egyszeres többrendszerű csőnek, amint az 1. ábra szerinti távlati vázlatból 15 és a 6., 7„ 8. ábrák szerinti szerkezeti raj­zokból kitűnik, (1) és (2) katódaszálai van­nak, amelyek a rugós (3) és (4) tartó,ken­gyelek útján a hullámvezetők gyanánt ki­alakított, lineáris (5) és (6) elektródákhoz 20 vannak erősítve. Ez, az elrendezés a cső­rendszer középtengelye, úgyhogy a katóda­•szálak körül koncentrikusan ágyazott, ön­álló (7, 8) rácsok és (9, 10) anódák, a hul­lámvezetők gyanánt kialakított, lineáris 25 űl, 12) és (13, 14) rácselektródák, valamint az azonos síkban fekvő (15, 16) és (17, 18) anódaelektródák útján, a villamos hullá­mok szempontjából azonos feltételeknek vannak alávetve. 30 A 2. ábrán kettős többrendszerű elren­dezés vázlatos keresztmetszete látható. Az (la, lb) és (2a, 2b) katód aszúi ak egy­aránt az (5a) középtengely körül, a rugós, csillagalakú (3a) tartókengyeleken van-35 nak elhelyezve; a katódasznlakkal a (7a, 7b) ós (8a, 8b) rácsrendszerek, valamint a (9a, 9b) és (10a, 10b) anódaszerkezetek koncentrikusak, úgyhogy az egymásra merőleges síkokban fekvő hullámvezetők -40 nek az 1. ábrához hasonló lineáris elren­dezése folytán, a kettős többrendszerű csőnél a villamos hullámok szempontiából is az előzőkkel azonos feltételek állnak fenn. 45 Ugyanez áll az aszimmetrikus többrend­szerű szerkezetre nézve is, amelynek váz­latos keresztmetszetét a 3. ábra mutatja. Az „aszimmetrikus" kifejezést indokolttá teszi az elektródarendszerek páratlan 50 száma, amely a rendszerek szimmetrikus elrendezését lehetetlenné teszi; ez a kife­jezés az összes páratlan rendszámú több­szörös rendszerekre vonatkozik. Éppen úgy, mint az előző többrendszerű elren-55 dezéséknél, az „aszimmetrikus" többrend­szerű elrendezésnél is feltalálható a ka­tódarendszer gyanánt kialakított (5b) kö­zéptengely. E körül csoportosulnak a ru­gózó (3b) tartókengyel útján az egymás­hoz képest- eltolt helyzetű (lc, ld) és (le) 60 katódaszálak, amelyek mindegyike körül egy-egy hozzátartozó, vele koncentrikus ráes-anódarendszer van, amint a 3. áb­rán látható. Ha az egyszeres többrendszerű adócső- 65 nél (1. ábra) a középelektródarendszert (4. ábra) a cső középtengelyébe helyezzük, amint ezt a 4a. ábra szerinti vázlatos ke­resztmetszet mutatja, akkor ezzel a több­rendszerű csővel tértöltéses ütemvezérlé- 70 sek állíthatók elő. A kö'zépelektródarendszer részei: a négyszögű (19) rácsgyűrű, amelynek (19a) spirálisa az (1, 2) katódasz,álakat körül­veszi és az eltolt (20, 21) hullámvezető- 75 elektródákban folytatódik és a (22) felü­leti anóda, amelyet ugyancsak két eltolt (23, 24) hullámvezető-elektróda tart. A továbbiakban először az egyszeres többrendszerű csőnek (6., 7. és 8. ábrák). 80 azután pedig a tértöltéses ütemvezérlésű többrendszerű csőnek, azaz a beépített kö­zépelektród arendszernok szerkezeti felépí­tését ismertetjük (9—13. ábrák). A termi­kusan nagymértékben igénybe,vehető ke- 85 mény üvegből készült, forgási ellipszoid­alakú (25) üvegtest az ugyanilyen üveg­ből való lapított (26, 27) keresztlábakkal van összeolvasztva. Ezekbe a 7. és 10. áb­rákon felülnézetben ábrázolt keresztlaoí- 90 tásokba a hullámvezetők gyanánt kiala­kított (5, 6) és (11—18) á tvezetőel ektród ák és a (28, 29) merevítőrud altnak (47. 47a, 48. 48a) összekötőtámaszai (6. ábra) egyenlő távolságban, nagyvákuumállóan vannak 95 beolvasztva. A hengerszektoralakú (9, 10) anódák­nak, amelyeket ráhegesztett hátszalagok merevítenek, hüvelyalakú (30, 30a) toló­vezetései vannak. Ez utóbbiak a (15—18) 100 hullámvezető-átvezetőelektródákra vannak húzva és szegecseléssel vagy hegesztéssel vannak ezekhez egyoldalúan hozzáerő­sítve. A másik oldalon a 30, 30a) tolóveze­tések felhasítottak, úgyhogy ezek a (15) 105 és (17) hullámvezető-átvezetőelektródákon fémes érintkezéssel csúszhatnak, ami nagy hőigénybevételnél az anódák hosszkiter­jedését lehetővé teszi. A szintén hengerszektoralakú (7, 8) rá- 110 csok hőálló fémpálcákból készültek, ame­lyek két végükön gyűrűvel vannak össze­hegesztve. A rácsokat a (31, 31a) rácstartó­pálcák (8. ábra) erősítik a karomalakú (32, 33) rácstartókhoz. A (12, 14) és (11, 13) hul- 115 lámvezető-átvezetőelektródák a rácsszer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom