114511. lajstromszámú szabadalom • Többelektródarendszerű cső, különösen kvázioptikai és ultrarövidhullámú csillapítatlan rezgések keltésére és hozzávaló kapcsolás
különböző szerkezeti részletek világosan kitűnnek. A 14—25. ábrák a középelektródarendszer nélküli többrendszerű eső különböző kap-5 csolásait vázlatosan mutatják. A 26—29. ábrák középelektródarendszeres többrendszerű eső különböző kapcsolásait tüntetik fel. A 30—35. ábrák középelektródarendszer nélküli többrendszeres csövek különböző különleges kapcsolásait és elrendezéseit szemléltetik. Az egyszeres többrendszerű csőnek, amint az 1. ábra szerinti távlati vázlatból 15 és a 6., 7„ 8. ábrák szerinti szerkezeti rajzokból kitűnik, (1) és (2) katódaszálai vannak, amelyek a rugós (3) és (4) tartó,kengyelek útján a hullámvezetők gyanánt kialakított, lineáris (5) és (6) elektródákhoz 20 vannak erősítve. Ez, az elrendezés a csőrendszer középtengelye, úgyhogy a katóda•szálak körül koncentrikusan ágyazott, önálló (7, 8) rácsok és (9, 10) anódák, a hullámvezetők gyanánt kialakított, lineáris 25 űl, 12) és (13, 14) rácselektródák, valamint az azonos síkban fekvő (15, 16) és (17, 18) anódaelektródák útján, a villamos hullámok szempontjából azonos feltételeknek vannak alávetve. 30 A 2. ábrán kettős többrendszerű elrendezés vázlatos keresztmetszete látható. Az (la, lb) és (2a, 2b) katód aszúi ak egyaránt az (5a) középtengely körül, a rugós, csillagalakú (3a) tartókengyeleken van-35 nak elhelyezve; a katódasznlakkal a (7a, 7b) ós (8a, 8b) rácsrendszerek, valamint a (9a, 9b) és (10a, 10b) anódaszerkezetek koncentrikusak, úgyhogy az egymásra merőleges síkokban fekvő hullámvezetők -40 nek az 1. ábrához hasonló lineáris elrendezése folytán, a kettős többrendszerű csőnél a villamos hullámok szempontiából is az előzőkkel azonos feltételek állnak fenn. 45 Ugyanez áll az aszimmetrikus többrendszerű szerkezetre nézve is, amelynek vázlatos keresztmetszetét a 3. ábra mutatja. Az „aszimmetrikus" kifejezést indokolttá teszi az elektródarendszerek páratlan 50 száma, amely a rendszerek szimmetrikus elrendezését lehetetlenné teszi; ez a kifejezés az összes páratlan rendszámú többszörös rendszerekre vonatkozik. Éppen úgy, mint az előző többrendszerű elren-55 dezéséknél, az „aszimmetrikus" többrendszerű elrendezésnél is feltalálható a katódarendszer gyanánt kialakított (5b) középtengely. E körül csoportosulnak a rugózó (3b) tartókengyel útján az egymáshoz képest- eltolt helyzetű (lc, ld) és (le) 60 katódaszálak, amelyek mindegyike körül egy-egy hozzátartozó, vele koncentrikus ráes-anódarendszer van, amint a 3. ábrán látható. Ha az egyszeres többrendszerű adócső- 65 nél (1. ábra) a középelektródarendszert (4. ábra) a cső középtengelyébe helyezzük, amint ezt a 4a. ábra szerinti vázlatos keresztmetszet mutatja, akkor ezzel a többrendszerű csővel tértöltéses ütemvezérlé- 70 sek állíthatók elő. A kö'zépelektródarendszer részei: a négyszögű (19) rácsgyűrű, amelynek (19a) spirálisa az (1, 2) katódasz,álakat körülveszi és az eltolt (20, 21) hullámvezető- 75 elektródákban folytatódik és a (22) felületi anóda, amelyet ugyancsak két eltolt (23, 24) hullámvezető-elektróda tart. A továbbiakban először az egyszeres többrendszerű csőnek (6., 7. és 8. ábrák). 80 azután pedig a tértöltéses ütemvezérlésű többrendszerű csőnek, azaz a beépített középelektród arendszernok szerkezeti felépítését ismertetjük (9—13. ábrák). A termikusan nagymértékben igénybe,vehető ke- 85 mény üvegből készült, forgási ellipszoidalakú (25) üvegtest az ugyanilyen üvegből való lapított (26, 27) keresztlábakkal van összeolvasztva. Ezekbe a 7. és 10. ábrákon felülnézetben ábrázolt keresztlaoí- 90 tásokba a hullámvezetők gyanánt kialakított (5, 6) és (11—18) á tvezetőel ektród ák és a (28, 29) merevítőrud altnak (47. 47a, 48. 48a) összekötőtámaszai (6. ábra) egyenlő távolságban, nagyvákuumállóan vannak 95 beolvasztva. A hengerszektoralakú (9, 10) anódáknak, amelyeket ráhegesztett hátszalagok merevítenek, hüvelyalakú (30, 30a) tolóvezetései vannak. Ez utóbbiak a (15—18) 100 hullámvezető-átvezetőelektródákra vannak húzva és szegecseléssel vagy hegesztéssel vannak ezekhez egyoldalúan hozzáerősítve. A másik oldalon a 30, 30a) tolóvezetések felhasítottak, úgyhogy ezek a (15) 105 és (17) hullámvezető-átvezetőelektródákon fémes érintkezéssel csúszhatnak, ami nagy hőigénybevételnél az anódák hosszkiterjedését lehetővé teszi. A szintén hengerszektoralakú (7, 8) rá- 110 csok hőálló fémpálcákból készültek, amelyek két végükön gyűrűvel vannak összehegesztve. A rácsokat a (31, 31a) rácstartópálcák (8. ábra) erősítik a karomalakú (32, 33) rácstartókhoz. A (12, 14) és (11, 13) hul- 115 lámvezető-átvezetőelektródák a rácsszer-