114502. lajstromszámú szabadalom • Töltőaknás tagos öntöttvas kazán
kat eltüzelő eddigi, vándorrostélyos berendezéseknél a tűzteret hőtartó falakkal kellett bélelni és a vándorrostély mellső része fölött gyujtóboltozatot kellett alkal-5 mázni. Ezzel szemben a találmány alkal-1 mázásánál a (6)-nál alacsony hőmérsékleten fejlesztett és az izzó (7) szénrétegen átvezetett, könnyen elégethető gázok nemcsak az eddigieknél jóval tökéletesebb elégés 10 előnyét biztosítják, hanem egyrészt jóval kisebb éís hidegebb (2) tűztérrel is beérjük, másrészt a hőtartó falakat és (10)nél a gyujtóboltozatot is megtakarítjuk. Ezek helyiett vízzel hűtött (a központ fűtési 15 kazánban felmelegítendő vizet tartalmazó) (8) kellős faját vagy kamrát, valamint az ehhez csatlakozó, a (2) tűzteret felül lezáró, ugyancsak vízzel hűtött (9) kamrát alkalmazhatjuk, mely (8, 9) kamrák a köz-20 pont fűtési kazán vízkeringésébe vannak bekapcsolva. A 3. ábra szerinti berendezés az (1, 2, 5, 6, 7, 8) és (9) részek tekintetében a .2. ábra szerinti berendezéshez hasonló, a •25 szén eltüzelésére azonban sajátos lépcsős rostélyt alkalmazunk. E rostély a ferde (4b), tulajdonképpeni lépcsős rostélyból és az alsó, vízszintes (4c) rostélyból áll, melyen a szén tökéletes kiégetése megy végbe. 30 A (4b) rostély ferdesége a csavaranyákkal elmozgatható (11, 12) rudazattal tetszés szerint beállítható, míg az eltolliatóaii felszerelt vízszintes (4c) rostélyrész előrehúzásával a salak könnyein távolítható el. 35 A (4b) rostély a találmány szerint oly szerkezetű, hogy az erősen salakosodó aprószén esetén is lehetővé teszi a ferde 'rostélyon való kifogástalan elégést. Eddigelé ferde síkrostély alkalmazása esetén 40 a rostélynak az apró széndarabok áthullásának meggátlása végett aránylag igen keskény rostélyhézagokat kellett adni, melyéken keresztül azonban a tűz kellő tisztítása, a salaknak az égő széntől való kü-45 lönválasztása lehetetlen volt. Ezért lépcsősen egymás alá helyezett, vízszintes tömör lapokból álló lépcsőrostélyt alkalmaztak, ahol is az egyes lépcsők közötti, aránylag nagyobb hézagok már lehetővé tették a 50 tűz kényelmes befolyásolását és tisztítását. Ezt főleg darabos szénnél alkalmazták, melynél az egyes darabok a lépcsők közti hézagokat nem zárták el annyira, hogy a friss levegő bevezetését meggátolták volna; 55 az apró szén azonban az egyes lépcsők közé hatolva és ott elégve, a hézagokait kitöltő hamutömeget hagytak vissza. E hátrány elkerülésére a találmány szerint oly lépcsős rostélyt alkalmazunk, melynél maguknak az egyes rostélyelemeknek is 60 vannak rostélyhézagai, mely tehát az eddigi lépesősrostély és síkrostély kombinációja. Mindegyik rostélyelem szerkezete és elhelyezése olyan, hogy a középső (15) hosszborda egyik oldalán lévő, a tűztértől 65 távolabb eső (13) rostélyfél sűrűbb fogazású, vagyis hézagai keskenyebbek, a másik (a tűztér felé eső) (14) rostélyfél pedig ritkább fogazású (4. ábra) és mindegyik rostélyelem ritkább fogazású fele, 70 vízszintes vetületben, mindig az alatta lévő rostélyelem sűrűbb fogazású felét részben vagy egészexi fedi. Ily módon nemcsak a tűz kezelése és tisztítása válik lehetővé (az ismeretes lépcsős elhelyezés révén), 75 hanöm egyrészt az áttört síkrostély a levegőnek a szénhez való zavartalan hozzávezetését és a hamu áthullását engedi meg, másrészt pedig a rostélyelemek ritkább fogazású felein áthulló, apróbb, még ég- 80 heltő széndarabok az alatta lévő, sűrű fogazású rostélyfe'len tökéletesen éghetnek el és az utóbbiról már csak a tökéletes kiégés után megmaradó hamurészek hullhatnak a hamutérbe. 85 Az 5—7. ábra szerinti tagos öntöttvaskazánoknál az (1) töltőaknát a rajzlapra merőlegesen, ismert módon egymáshoz csatolt jobboldali (al) elemeknek és az ezekkel szimmetrikus baloldali (a2) elemeknek, 90 illetve a 6. ábra esetén csupán az (al) elemeknek a vízterek egy részét alkotó, vagyis vízzel hűtött, lefelé irányuló (16) nyúlványai és ezeknek (17) bordái határolják, melyek révén az egy-egy sor 95 elemei egymáshoz tömören csatlakoznak. (7. ábra.) A (16) nyúlványok alul, az ugyancsak vízzel hűtött, ferde (4e) rostélyokban folytatódnak. A (17) bordák a (16) nyúlvány alsó részén, (18)-nál, be- 100 fejeződnek, hogy az adagolt szén a (16) nyúlványok közötti hézagokon át a (4e) rostélyokra juthasson. Hogy a rostélyokra a szénnek, bár vékony, de lehetőleg széles rétege juthasson, ezért a (16) nyúlvá- 105 nyoknak a (17) bordák (18) végződése és a rostélyok közötti (19) részei elvékonyodnak, úgy hogy közöttük szélesebb (20) hézagok létesülnek (7. ábra). (5) a légbevezetés helye, (6) a töltőaknának alsó, no a többihez képest szűkített része, (7) pedig az izzó szénréteg. A találmány szerint az öntöttvas elemek alján, az eddigi ily tagoskazánoktól -eltérően, ferde (az 5. ábra szerint két egymással ellenkező ferdeségű) U5 rostélyokat alkalmazunk, melyek a szénnek egyenletes vékony rétegben való elhelyezkedését teszik lehetővé. A gázdús
