114468. lajstromszámú szabadalom • Szabályos sokszögek méreteit közvetlenül megadó mérőeszköz

MAGYAR KIRÁLYI f S| SZABADALMI BÍRÓSÁG l§g||f SZABADALMI LEÍRÁS 114468. SZÁM. IX/a. OSZTÁLY. — S. 13917. ALAPSZÁM. Szabályos sokszögek méreteit közvetlenül' megadó mérőeszköz. Szabó Gyula gépész Pestszenterzsébet. A bejelentés napja 1935. évi május hó 24-ike. A találmány szabályos sokszögek mére­teit, főként adott átmérőjű körbe vagy kör köré írt sokszög oldalhosszúságát, közvet­lenül megadó mérőeszköz. A találmány 5 ama meggondoláson alapul, hogy a külön­böző nagyságú, de azonos oldalszámú sza­bályos sokszögek egymáshoz hasonlók és egyes méreteik, pl. oldalhosszúságaik úgy aránylanak egymáshoz, mint a beléjük 10 vagy köréjük írt körök átmérői. P. o. dl átmérőjű körbe illő hétszög oldala úgy aránylik d2 átmérőjű körbe illő hétszög oldalához, mint dl:d2. Ha tehát pl. a 10 cm átmérőjű körbe írt hétszög oldalhosz-15 szúságának megfelelő vonaldarabot tíz egyenlő részre osztom, akkor egy osztás­rész az 1 cm-nyi, két osztásrész a 2 cm-nyi, nyolc osztályrész a 8 cm-nyi átmérőjű körbe írt hétszög oldalhosszúságát adja. 20 Ennek megfelelően, a találmánybeli mérő­eszköz egyes hosszmértékekből áll, ame­lyeknek osztáshosszai úgy aránylanak a rendes hosszmérték osztáshosszaihoz, mint a körbe vagy a kör köré írt sokszög oldal-25 hosszúsága a kör átmérőjéhez. P. o. a körbe írt ötszögek mértékén, minthogy az 1 cm átmérőjű körbe írt ötszög oldahosz-180° szúsága sin — _ --= sin 36° = 0,5878 cm, egy­o egy osztásrész 0,5878 cm lesz. Ha azután 30 ezeket az osztásrészeket még tíz tíz részre osztjuk, az így kapott mértéken bármely, mm-ekben megadott átmérőjű körbe írt ötszög oldalhossza közvetlenül lemérhető. A találmánybeli sokszög-mérték bármi­lyen rajzoló vagy mérőeszköz sík felület- 35 részén is alkalmazható. A mellékelt rajz példaképpen háromszögű vonalzón körbe írt ötszög és kör köré írt nyolcszög mérté­két tünteti fel. A háromszög (a) éle mentén rendes 40 centi-, illetve milliméteres beosztás van. E felett van a körbe írt ötszög oldalhosz­szainak lemérésére alkalmas hosszmérték, amelynek egy-egy osztásrésze, mint fen­tebb már említettük, 0,5878 cm. Az osztás- 45 részek tizedei a ferde vonalakon mérhe­tők. Ha pl. 83 mm átmérőjű körbe írt öt­szög oldalhosszúságára van szükségünk, azt a körző szárai között közvetlenül le­mérhetjük; e méretet a vastagabban hú- 50 zott (b) vonal jelzi. A legfelső hosszmértéken kör köré írt nyolcszögek oldalhosszúságait mérhetjük 180° le. Egy-egy osztásrész tehát tg—r— = tg o 22.5° = 0.38268 cm. A vastagabb (c) vonal 65 p. o. 106 mm átmérőjű kör köré írt nyolc­szög oldalhosszúságát adja. Ha adva van a sokszög oldalhosszűsága, akkor a találmánybeli mértékről a sok­szögbe vagy köréje írt kör átmérőjének 60 számértéke olvasható le. Ha pl. adva van valamely ötszög oldalának (b) hossza, a középső hosszmértékről leolvashatjuk, hogy a köréje írt kör átmérője 83 mm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom