114467. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ionizációs áramok, ill. ezek időintegrálja és nagy ellenállások mérésére

MAGTAR KIRÁLTI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114461. SZÁM. Vll/f. OSZTÁLY. — JV. 3030. ALAPSZÁM. Berendezés ionizációs áramok, ill. ezek időintegrálja és nagy ellenállások mérésére. Dr. Német Antal gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1935. évi augusztus hó 26-ika. Nagy ellenállások, ill. kis áramok (ionizációs áramok), illetve ezek időintegráljának mérésére alkalmas elektroncsöves berendezések már ismeretesek. 5 Ezekkel úgy mérnek, hogy a cső vezérlőrácsát a katódához képest — többnyire negatíve — feltöltik bizonyos A potenciálra, majd a mérendő ellenálláson át B potenciálra kisütik és a kisülési időből 10 határozzák meg az ellenállás, ill. az ionizációs áram nagyságát. Az ismert berendezéseknél, a mérendő ellenállás, ill. az ionizációs kamra, a mér rési (kisülési) periódusokban, a katóda és 15 a rács közé van iktatva, alhová a katódarács belső kapacitása és a vezeték, valamint a kamra kapacitása növelését célzó kondenzátort is szoktak kapcsolni. E berendezések többrendbeli hátránya 20 onnan ered, hogy a mérési periódusokban a rács és katóda közötti feszültség, az alábbiakban röviden rácselőfeszültség, egyenlő az ellenálláson, illetőleg ionizációs kamrán fekvő feszültséggel. 25 Az ismert berendezésektől eltérőleg, a találmány szerinti berendezésnél, a mérési periódusokban, a rácselőfeszültség különbözik a mérendő ellenálláson, ill. ionizációs kamrán fekvő feszültségtől, ahol is 2Q a kettő között állandó, vagy pedig ismert függvény szerint változó — tetszés szerinti — egyirányú különbség áll fenn. A találmány szerinti berendezés különösen akkor célszerű, ha a rácselőfeszült-35 ség és az ionizációs kamrán, ill. ellenálláson fekvő feszültség közötti különbség állandó és olyirányú, hogy a mérendő ellenállásnak, ilj. kamrának a ráccsal öszszekötött végével ellentétes végén, a mérési periódus alatt, a katódhoz képest po- íO zitív, tetszőleges, állandó feszültség fek- . szik. Ionizációs kamra esetében elérhető ugyanis ilyenformán, hogy a kamra az egész mérési periódus alatt telítési fe- 15 szültséggel dolgozik, ami nem csak a mérési berendezés maximális érzékenységét biztosítja, hanem azzal a további előnynyel is jár, hogy a mérési periódusok tartama fordítva arányos az ionizálás (pl. 50 a röntgensugárzás) felületi erősségével és így ezeknek száma, ismételt kisülésnél, a lefolyt ionizációs munkával (dózissal) arányos. Ellenállás-méréseknél viszont az ál- 55 landó feszültség növelésével a mérés érzékenysége növekszik. A berendezés további előnye, hogy a rácselőfeszültség — többnyire — jóval kisebb, mint a mérendő ellenálláson és így 60 a rácsáramnak és a rács szigetelésén átmenő áramnak ugyanilyen arányban kisebb — káros — hatása van a mérés pontosságára. A berendezés célszerű kiviteli alakja 65 oly Wheatstone-hídszerű kapcsolás, melynél a híd két ága egy-egy ismert ellenállás, harmadik ága a mérendő ellenállás (ionizációs kamra), negyedik ága kondenzátor és melynek mérőműszere oly elek- 70 troneső, melynek rácsa a két utóbbi hídág metszéspontjához, katódája pedig az átlósan szembenfekvő hídpontihoz kapcsolt.