114453. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szárnyasok, kiváltképpen házityúk tojásainak nem szerinti osztályozására

MA6YAR KIRÁLYI SZABADALMI BffiÓSÁQ SZABADALMI LEÍRÁS 114453. SZÁM. X/e. OSZTÁLY. — R. 6698. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés szárnyasok, kiváltképen házi tyúk tojásainak nem szerinti osztályozására. Bams Péter'gazdálkodó Neustadt a. d. Wied melletti Rüddel és Töllner Adolf gyáros YY iippertal-Croiienberg'. A bejelentés napja 1935. évi január hó 11-ike. A találmány eljárás és berendezés tyúk és egyéb szárnyasok, különösen íházi tyúk tojásainak nem szerinti osztályozására. Az eljárás az, hogy a hosszanti tenge-5 lyükkel függélyesen felállított tojásokat önmagában ismert módon átvilágítjuk, amihez ugyancsak ismert berendezéseket használhatunk, mint pl. belső fényforrás­sal és felső átlyukasztott fedéllel ellátott 10 zárt szekrényt, melynek nyílásaiba a to­jásokat, célszerűen hegyes végükkel fel­felé állítjuk. A találmány értelmében effajta beren­dezésben a tojásokat meghatározott fény­lő erejű villamos lámpával világítjuk át. A lámpa fényerejének alsó határa mintegy 40 Heffner-gyertya, felső határa pedig 100 Heffner-gyertya körül van. A lámpa fény­ereje átlagosan mintegy 60 Heffner­. 20 gyertya. E megvilágítási határokon belüli átvi­lágítással a hímneműen megtermékenyí­tett tojásokat felismerhetjük, mert azokon ..egy sötét és egy világos területrészt ész-25' lelhetünk. A hímnemű tojásoknál, ha azo­kat hegyes részükkel felfelé állítjuk, a felső részükön a tojás kerületének egy ré­szére kiterjedő sötétebb övet és ezen az övön belül a tojás csúcsa felé világosabb 30 területrészt látunk, mely a tojás csúcsa felé nem sötétedik el. A nőneműen meg­termékenyített tojásoknál csak egyféle, többé-kevésbbé sötétebb árnyékot látunk, mely a tojás csúcsait is elfedi, úgyhogy 35 azon a sötét övön belül e csúcs felé vilá­gosabb területrészt nem észlelünk. Az ilymódon vizsgált tojásokon tett megállapítások helyességét a költések iga­zolják. A meg nem termékenyített tojások a fényátbocsátást nem változtatják meg 40 jellemzően és így azokat, mint keltésre al­kalmatlanokat azonnal kiselejtezíhetjük. Gazdasági szempontból a legnagyobb je­lentőségű, hogy már a keltés előtt majd­nem teljes bizonyossággal megállapíthat- 45 juk az állat nemét. Ekként lehetővé válik, hogy az értéktelen hímnemű állatok te­nyésztését elkerüljük és az ennekfolytán adódó sok tojást közélelmezésre felhasz­náljuk. Ilymódon a táplálékanyagokban 50 is lényeges megtakarítást érhetünk el és a nőnemű állatok tenyésztése mintegy 50 százalékkal olcsóbbodik. A nem pontos meghatározás eddig csak a mintegy négyhetes csirkéknél volt le- 55 hetséges, úgyhogy a tenyésztőnek a hím­nemű állatok addig szükséges neveléséből nagyobb költségei származtak. A talál­mány folytán ez a hátrány is elesik. A találmány foganatosítására különö- 60 sen alkalmas példakénti berendezést az ábrák mutatják. Az 1. ábra függélyes metszet, a 2. ábra felülflézet, a 3. ábra oldalnézet, a V , 65 4. ábra egy részlet függélyes metszete nagyított léptékben. :v ; A berendezés csonkagúlgtaTákú (a) vilá­gító szekrényből áll, jhelynek alapja fel­felé irányított és a :Sfegvizsgálandó tojá- 70 sok befogadására v^fö lyukakkal van el­látva. A szekrény "belsejét célszerűen (b)

Next

/
Oldalképek
Tartalom