114446. lajstromszámú szabadalom • Eljárás festékek és festékipari alapozó és símító anyagok előállítására

Megjelent 1936. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114446. SZÁM. IV/f. OSZTÁLY. — K, 13172. ALAPSZÁM. Eljárás festékek és festékipari alapozó és simító anyagok előállítására. Krausz József oki. vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1935. évi október hó 1-je. A találmány eljárás oly festékek és festékipari alapozó és simító anyagok előállítására, melyekhez oxigénben szegény és szilíciumban dús iszapot használunk 5 fel. Az eljáráshoz felhasznált iszap ugy édesvizekben, mint tengerekben mikroorganizmusok elhalásával egybekötve keletkezik. Ez az iszap igen finom elosztású és 10 nagy mennyiségű kolloidális és szuszpenzionális nagyságrendű részecskéket tartalmaz. Az effajta iszapot, ha édesvizekben képződik, szapropeliszapnak nevezik. Az effajta iszap rothadási folyamiatokkal 15 egybekötve oxigén kizárása mellett képződik és oxigénben, különösen pedig oxigéntartalmú szerves vegyületekben szegény és szilíciumban dús. Az ilyen iszap kémiailag és fizikailag 20 igen hatékony és nagy mértékben adszorbeáló tulajdonságú. Ha ezt az iszapot színező anyagokkal, mint oldható festékekkel vagy pigment festőanyagokkal bensőleg összekeverünk, akkor azokból igen ha-25 tékony és jó fedőképességű festékeket tudunk előállítani. Ugyané tulajdonságainál fogva igen jól használható fel ez az iszap rozsdavédő és alapozó bevonatok, továbbá simító- és 30 hézagkitöltő anyaigok töltőanyagaként. Ezekhez az anyagokhoz nem kell színező anyagot használnunk, hanem elegendő, ha az iszapot a kötőanyagba, illetve a hártyaképző szerves anyagokba, illetve azok 35 oldataiba ágyazzuk. Az iszapot színező anyagokkal, továbbá kötő-, hártyaképző-ainyagokkal szárított állapotban is összekeverhetjük, de jobb eredményt érhetünk el, ha nedves, képlékeny iszapot hozunk össze a fenti anya- 40 gokkal. Festékek előállításánál a színező anyaggal összekevert iszapot megszáríthatjuk és azt azután, szokásos módon, festékként felhasználhatjuk. Hatékonyabb festékeket 45 kaphatunk azonban, ha a színezett iszapot még nedves állapotában keverjük az ismert hártyaképző vagy ragasztóanyagokkal, illetve azok oldataival. Olajfestékek előállításánál, célszerűen úgy j áruink el, hogy a képlékeny, színezett iszapot az olaj festékekhez használatos hártyaképző anyagokkal, pl. lenolajjal, faolajjal, vagy egyéb ismert hártyaképző olajokkal, gyantákkal, illetve ilyeneknek 55 szerves anyagokban való oldatával, bensőleg összekeverjük és a keveréket a víz eltávolításáig hevítjük. A hevítést célszerűen vakuumban végezzük és a 'hevítés alatt az anyagokat jól keverjük. gp Hasonlóképpen; járunk el, a rozsdavédő, alapozó, simító és hézagkitöltő anyagok készítésénél, azonban ottan színező' anyagokat nem kell alkalmaznunk. A tálálmány értelmében előállított ter- 65 mékekhez töltőanyagként alkalmazhatunk kizárólag iszapot, de az iszapot egyéb ismert töltőanyagokkal vagy festékalapanyagokkal együtt is használhatjuk. A találmány értelmében előállított fes- 70 ték szilárd alkatrészeiben az iszap menynyisége célszerűen legalább 50%, azonban 80—90%-nál is több lehet. Sokszor elegendő, ha a színező anyag, pl. kátrányfesték, az alkalmazott iszapnak csak né- 75 hány százalékát teszi ki. Gyakorlatilag