114417. lajstromszámú szabadalom • Eljárás észterek előállítására

egyéb, a választott aldehidnek és alkoholnak megfelelő észtert ad. Aldehidek közvetlen átalakítására észterekké már ismeretessé vált egy módszer 5 (Titschenko, Zentralblatt 1906, II., 1310— 1554. old), amely szerint aldehidet, aluminiumalkoholát jelenlétében, intramolekuláris átrendeződéssel eszterré kondenzálnak, így pl. acetaldehidből kondenzáló 10 reakcióval etilacetátot kapunk. Ez az eljárás két aldehidmolekula addicionálódásán alapszik, ennek megfelelően vízkilépés nem történik. A 70.054. és 74.954. sz. osztrák, valamint a 282.226. sz. német sza-15 badalmi leírásokban ismertetett eljárások ugyancsak aluminiumalkoholátok felhasználásával történő alde'hid-kondenzálódáson alapszanak. Ezek az eljárások szintén alapjában 20 különböznek a találmány szerinti eljárástól, mert míg az előbbieknél egy molekula etilacetát előállítására két molekula acetaldehidre van szükség, addig a találmány szerint egy molekula etilacetát clőállítá-25 sára elegendő egy molekula acetaldehid, egy molekula etilalkohol felhasználása mellett. Maguk a. reakciók is lényegesen máskép folynak le, mert az első esetben kondenzáló reakció megy végbe vízkilé-30 pés nélkül, a találmány szerinti eljárásban viszont esztereződés vízkilépéssel. Az új eljárás nagyon gazdaságos, mert az észtért az aldehidből közvetlenül a közbenső sav-előállítás kényszere nélkül, 35 továbbá a st. n. keletkező savcsoport nagyobb reakcióképességének kihasználása mellett kapjuk; az eljárás továbbá tág határok között variálható1

, egyrészt mert pl. kevert aldehidek, illetve kevert alko-40 holok alkalmazása esetén tetszőleges eszterkeverékek kaphatók, másrészt mert &z eszterek mellett egyszersmind kívánt mennyiségben sav is előállítható!,, oly módon, hogy az egyidejűleg előállítani kí£5 vánt sav mennyisége szerint csökkentjük a reakciós rendszerbe bevitt alkohol menynyiségét. Az eljárás gyakorlati kivitelét megfelelő katalizátorok lényegesen elősegítik. 50 Alkalmas katalizátoroknak bizonyultak főleg a változó, vagyis magasabb és alacsonyabb vegyértéket is mutató fémek, illetve ezek vegyületei, mint pl. mangánsók, uránsók stb. vagy ezek keverékei, 55 különösen savak jelenlétében. így pl. etilacetát előállításánál igen jó eredménnyel használható katalizátorként a tömény ecetsavban oldott káliumpermangauát, mimellett a rendszerbe kevés kénsavat is adagolhatunk. 60 Kiviteli példák: I. Etilacetát előállítása acetaldehidből és etilalkoholból. Kb. 3 liter űrtartalmú, alkalmas hűtőilletve fűtőberendezéssel, perforált oxi- 65 génbevezetőcsővel és a szükséges mérőműszerekkel ellátott, saválló anyagból készült zárható edénybe hűtés közben 1050 cm® acetaldehidet viszünk be, melyhez apró részletekben 1250 cm3

96%-os etil- 70 alkohol, 220 cm3

90%-os ecetsav, 6 g uranilklorid és 15 g tömény kénsavból álló keveréket folyatunk hozzá. Az edénybe, lezárása után, oxigénáramot vezetünk s ugyanekkor bekapcsoljuk a fű- 75 test. A nyomást eleinte kb. 1—2 atm. túlnyomásig hagyjuk emelkedni, a fűtést pedig úgy szabályozzuk, hogy az edény tartalma 1

/s—1 óra alatt 40—50°-os hőmérsékletet érjen el. E hőfok elérése után a 80 melegítést beszüntetjük, mert a reakcióhö ekkor már elegendő a szükséges hőmérséklet fenntartására. A folyamat kb. 18 ora. alatt végbemegy, mialatt a nyomást fokozatosan kb. 5—6 atm. túlnyomásig 85 emeljük. A reakció' befejeztével az oxigénbevezetést megszüntetjük s a rendszert 20° alá hűtjük. Ezután a i'ölös nyomást kiengedjük s a reakciós terméket desztillációval: szétválasztjuk. A felhasznált 90 aeetaldehidnek 91.5%-a etilacetáttá alakult át, míg 6%-a változatlan maradt. A 2.5%-nyi hiányzó' rész desztillációs veszteség. II. Propilbenzoát és benzoesav előállí- 95 tása. Benzaldehidet összekeverünk az ekvivalens propilalkoholmennyiség felével és az elegyhez 2% sósavat és 0.4% mangánkloridot adunk, majd a keveréket az I. 100 példa szerint oxidálásnak vetjük alá. A reakciótermékben, ai benzaldehidnek kb. 10—12%-a és kevés propilalkohol változatlan marad, a benzaldehidnek kb. 88—• 90 % -a propilbenzoáttá és benzoesavvá 105 alakul. III. Izoamilacetáf, és nátriumacetát előállítása. Acetaldehidet az ekvivalens mennyiségű izoamilaikohol fele mennyiségével 110 keverünk, az elegyhez 2% tömény kénsavat és 0.7% káliumpermanganát tömény ecetsavas oldatát adjuk, majd aiz egészet kb. 20 órán át az I. példa szerint oxidáljuk. A reakciós terméket szódával kö- 115 zömbösítjük, s annyi vizet adunk hozzá, hogy az amilacetát, vízzel alkotott binér