114408. lajstromszámú szabadalom • Eljárás érzékeny szerves anyagok, főképpen élő haj kezelésére, elsősorban mosására
mosni. Ha ezt a kellemetlenséget összehúzó (adstringáló) szerekkel kíséreljük meg kiküszöbölni, úgy kiderül, hogy ezek a szerek a magasabb Ph-értékek területén 5 csak nagyon gyengén hatnak, mely okból azokat csak igen alapos öblítés után vagy még előnyösebben a haj és hajtő külön művelettel való savanyítása után alkalmazhatjuk. A szappannak végül az az is-10 mert hátránya van, hogy a víz keménységének okozóival, tehát különösképen kalcium- és magnéziumiónokkal nehezen oldódó, ragadós és piszkoló zsírsavas sókat ad, aminek következtében mosóképessége 15 erősen csökken, ezenfelül pedig a haj tisztítása és fényének növelése helyett annak elpiszkítása és fényének tompítása következik be. A találmány szerint szerves, nagyob-20 bára alifás szappanmentes mosószereket használunk. Ezek a mosószerek általában poláris vegyületek, éspedig oly savak sói, melyek hidrofoh pólusként 11-nél több szénatomot tartalmazó alifás láncot, hid-25 roíil pólusként pedig SO: ) H-t, vagy PO-jH2 -t tartalmaznak. De nem mindegyik hasonló szerkezetű vegyület alkalmas, hanem csak azok, melyek vizes oldatban kolloid állapotban vannak, ami az oldat 30 'iiabzásáról ismerhető fel. Vannak ilyen vegyületek, melyek alacsony hőmérsékleten, tehát 18 C°-on habzóképesek, melyek azonban magasabb hőmérsékleten valódi oldatokká alakulnak át és liabzóképessé-35 güket elveszítik. Csak oly sók használhatók, melyek 18 °-on és 50 °-on is habzóképesek. Ez a habzó-, vagyis mosóképesség nem kizárólag a savtól, tehát az aniontól függ, hanem a katióntól is. Így pl. a nát-40 riumsó kolloid oldata habzó oldat, míg a könnyebben oldódó kálium- vagy ammoniumsó már valódi oldatot ad, vagyis nem habzik többé. Ily esetben csak a nátriumsó használható. Egyébként lehetséges az 45 is, hogy egy nehezen oldódó só csak azért alkalmatlan, mert túl nehezen oldódván, hajlamos alacsonyabb hőmérsékleten a kiválásra az oldatból, mely esetben csak a magasabb hőmérsékletű oldatok használ-50 hatók fel. A habzóképesség megállapítása rendkívül egyszerű: üveghengereket a mosószer 1—2%-os oldatával a megadott hőmérsékleteken félig megtöltünk, 30 másodpercig rázunk és állni hagyunk. A hab-55 nak 2—3 percig legalább meg kell maradnia. Mosószerül egész sorozat ilyen vegyületet ajánlottak már a gyakorlatban, elsősorban pedig a textiliparban, azonban ezek nem váltak be, mivel különösen szappa- 60 nokkal szembeni elvitathatatlan előnyeik mellett, bizonyos lényeges hátrányuk is volt. Ily hátrányuk az aránylag magas árukon kívül oldatuknak csekély viszkozcssá-ga. Zsírtalanító hatásuk többnyire 65 oly szembetűnő, hogy általában kedvezőtlenebb hatással kellett számolni a faggyúmirigyek zsírképzésére, mint szappan alkalmazása esetén. A feltaláló kísérleteivel várakozáson felül beigazolódott, hogy 70 az ipari termékek hatása különös módon ingadozott, olyannyira, hogy ugyanazok a termékek, bár azonos termelőhelyen, de más munkamenetben készültek, gyakran különbözőkép hatottak a faggyúmirí- 75 gyekre. Az ilyen mosószerek megfelelő előkezelése és megfelelő beállítása folytán, mint a feltaláló munkái ezt igazolták is, oly kiválóan alkalmas mosószereket sikerült előállítani, melyek használatánál, 80 különösen a szappanokkal ellentétben, a i'aggyúmirígyek túlizgatása nem volt észlelhető, sőt ellenkezőleg, bebizonyosodott, hogy vannak készítmények, amelyek a faggyú mirigyek működésének általános 85 meglassúbodását idézhetik elő, amit azonban a haj mesterséges zsírozásával könynyen kiegyensúlyozhatunk. Főszerepe ebben a mosószer összehúzó hatásának van, mely szerkezetén és oldatainak Ph-érté- 90 kén alap-szik, ehez járulnak még a melléktermékek és adalékanyagok hatásai is, A legtöbb termék tehát kezeletlen állapotban hasznavehetetlennek mutatkozik és csak a feltaláló kutatásai mutatták meg 95 az utat, melyen állandóan használható termékekhez juthatunk. Itt elsősorban a kiválóan alkalmas mosószerek egy sorozatát kell röviden említeni, melyek azonban a leginkább ingadozó értékeket adták: 100 ezek a 12, 14, 16 és 18 szénatomú alifás alkaholkénsavésztersók és meg kell említeni még azt is, hogy csak az említett vegyületek alkalmasak, míg a többiek csak egészen alárendelt jelentőségűek. Ez a 105 megállapítás is homlokegyenest ellenkezik az eddig ismert állásponttal. Ezekből a -vegyületekből előállított, tökéletesen közömbösített, tehát közömbös termékek oldatai gyakran, rövidebb vagy hosszabb idő no után, erősen savanyú reakciót mutatnak, míg mások állandóaltnak bizonyuljak és ezt a változást csak melegben való raktározás után mutatták. Megállapítható volt, hogy ez a viselke- 1I5 dés bizonyos — az ismeretes dialkilészterek (dialkilszulfátok) -hez hasonló — melléktermékek jelenlétére vezethetők vissza.
