114398. lajstromszámú szabadalom • Közvetett fűtésű, sötétben emittáló katóda
nak ez a többlete alapvetően szükséges, minthogy a katódának a kisugárzó és ezzel emittáló felülete is a fűtő wattszám többletének arányában növelhető. Ez 5 utóbbi körülmény a találmány szerinti alkalifém kat ódánál, melynek alapját éppen a kisugárzóképesség csökkentésével lehetővé vált felületnövelés képezi, természetesen különösen előnyös hatású. 10 A leírt alkalifém-katódáknak az a tulajdonsága, hogy a katódához közvetlen közelségben levő ellenelektródák, pl. erősítőcsövekben a vezérlőrács, hajlamosak az aktiválódásra. Ez azzal a veszéllyel 15 jár, hogy az illető elektróda nem kívánatos módon ugyancsak emittál. Ez a jelenség azonban kiküszöbölhető. A veszélyez^ tetett ellenelektródát (vezórlőrácsot vagy más elektródát) oly tartós anyaggal von-20 juk be, mely az alkalifómet vegyileg leköti vagy az valamilyen fizikailag közömbösítő alakban adsorbeálja. Ehhez alkalmasak pl. egyes nehézfémek oxidjai, mint pl. króm, molibdén, cirkónium oxid-25 jai és általában oly anyagok, melyek már vékony rétegben elegendő oxigént képesek leadni az alkalifém oxidálásához és amphoter lekötéséhez. Szabadalmi igények: 30 1. Közvetett fűtésű, sötéten emittáló katóda, amelynek kilépési munkája szabad alkálifémmel (cézium, rubidium, kálium, stb.) csökkentett, amelyet azonos emisszió, illetőleg azonos csőtípus 85 esetén az alkáli földfémekkel aktivált közvetett fűtésű katódálkkal egyenlő nagyságrendű fűtő wattfogyasztásnál többszörösen megnövelt katódfelület és ezzel a katódatestben nyert, a fokozato-40 san elpárolgó alkálifémet pótló anyagot tároló tartaléktér jellemez. 2. Az 1. igénypontban védett közvetett fűtésű katóda kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a szabad alkalifém pó-45 rusossá tett burában tartalékolt, amelyen a üzemi hőmérsékleten átdiffundálhat. 3. Az 1. igénypontban védett közvetett fűtésű katóda kiviteli alakja, amelyre 50 jellemző, hogy abban az alkalifém vegyileg kötött alakban, mint oly redukáló keverék alkatrésze van jelen, mely az üzemi hőmérsékleten gázállapotú melléktermékek nélkül kellő mennyiségű szabad fémet ad. 55 4. Az 1. és 3. igénypontok bármelyikében védett közvetett fűtésű katóda kiviteli alakja, amelyet a fűtőtestet befogadó, kerámiai anyagú szigetelőcsövecskét borító, redukáló keverékből való réteg 60 körül elrendezett, egyúttal az áramhozzávezetésre való és a réteget összetartó fémszövedék jellemez. 5. Az 1. és 3. igénypontok bármelyikében védett közvetett fűtésű katóda kiviteli 65 alakja, amelyre jellemző, hogy a fűtőtest kerámiai anyagú szigetelőesövecskójére mint magra redukáló hatású könnyű fém több összepréselt, gyűrűalakú fóliájából való oszlop vagy hen- 70 ger felfűzött és az egyes fóliák között mint közbenső réteg, redukciós keverék, illetőleg redukálandó alkalifémvegyület van. 6. Eljárás az 1—5. igénypontok bármelyi- 75 kében védett katóda formálására, amelyre jellemző, hogy a katódát időszakosan a normális üzemi hőmérséklet fölé hevítjük és így a szabad alkalifém fejlődését gyorsítjuk. 80 7. A 6. igénypontban védett eljárás változata, amelyre jellemző, hogy a kisütő csőben az aktiváláshoz való alkalifómet szállító getteranyagot alkalmazunk. 8. Az 1—5. igénypontok bármelyikében 85 védett közvetett fűtésű katóda kiviteli alakja, amelyet a katódának a hősugárzást csökkentő fényes felülete, vagy kristályos fehér szelektiv sugárzókból való bevonata jellemez. 90 9. Az 1—5. és 8. igénypontok bármelyiké^ ben védett közvetett fűtésű katóda kiviteli alakja, amelyet 110—220 Volt üzemi feszültségre méretezett fűtőtest jellemez. 95 10. Az 1—5. és 8—9. igénypontok bármelyikében védett katódával ellátott kisütőcső, amelyre jellemző, hogy abban az ellenelektródáknak, pl. a katódát körülvevő egy vagy több rácsnak, azokat 1 0 0 az alkalifém aktiváló hatása ellen védő, pl. nehézfémek oxidjából való emissziót gátló bevonatuk van. 1 rajzlap melléklettel.
