114398. lajstromszámú szabadalom • Közvetett fűtésű, sötétben emittáló katóda

MAGTAB IIIÍIYI #EHJ| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114398. SZÁM. VII/d. OSZTÁLY. — T. 3387. ALAPSZÁM. Közvetett fűtésű, sötéten emittáló katóda. Teleftinken Gesellsehaft fiir drahtlose Telegraphie m. b. 11. Bérli LI. A bejelentés napja 1939. évi január hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi március hó 22-ike. A találmány közvetett fűtésű katóda, mely az elektronóknak tiszta alkálifémeknél, főként káliumnál, rubidiumnál és céziumnál észlelt csekély kilépési mun-5 káján alapszik és mely már 600° absolut hőmérsékletnél, tehát teljesen sötéten emittálva számos célra elegendő sűrűségű elektronáramot ad. Ismertes alkalifém-katódáknak közviet-10 lenül árammal fűtött fémdrótok oxidbevonatára beható oéziumgőzzel való előállítása (Langmuir eljárása.) Ugyancsak megkísérelték cóziumrétegeknek oxidált ezüsttükrökön adsorptio útján való előál-15 lítását ós ily felületeknek idegen fűtésű elektronforráskónt az illető kisütőedényben való felhasználását. A tapasztalat szerint azonban az alkálifém ily katódák üzemi hőmérsékleténél hamarosan elillan, 20 úgy hogy a fent leírt módon előállított csövek élettartama nem kielégítő. A találmány lényegének magyarázatához példaként hírszóró erősítőcsövének emisszió szükségletét választjuk. Közve-25 tett fűtésű alkáli földfémmel aktivált katóda e célra 2—4 watt fűtőteljesítményt fogyaszthat. A wattszükséglet ilyen nagyságrendjénél a találmány lehetővé teszi, hogy az emittáló felületet és vele együtt a 30 600° absolut hőmérséklet környezetében dolgozó katóda térfogatát oly nagyra készítsük, hogy benne az alkalifém jelentős mennyiségű tartalékát szabad vagy vegyileg kötött alakban helyezhetjük el. Ez 85 a tartalék alkalmasan elhelyezve arra • való, hogy a cső üzemében fokozatosan elpárolgó illanó fémet pótolja. A fűtőteljesítmény szempontjából gyakorlatilag egyedül mértékadó, a katóda felületi egységéről való hőelsugárzás a 40 Stefan-féle (T«) törvény szerint az alkalifém révén csökkentett üzemi hőmérséklet folytán csekély. A fűtőteljesítmény pl. azonos feltótelek mellett a hőmérsékletinek 900°-ról 600° absolut hőmérsékletre 45 való csökkentése mellett 5:1 arányban csökken. Ezt a viszonyt azonban még jelentős mértékben növelhetjük, ha a katódafelületet fémfényű, vagy egyéb módon, pl. rendkívül kisszemű földalkali- 50 oxid, aluminiumoxid, cinkoxid, toriumoxid, stb. bevonattal különösen keveset emittáló szelektívsugárzóvá tesszük. Azt tapasztalhatjuk ugyanis ilyenkor, hogy a Stefan-féle törvény sugárzási állandója, 55, amely növekvő hőmérsélettel a fekete testre vonatkozó értékéihez közeledik, a mintegy 300°-al csökkentett munkakörzetben számos fehér oxidnál már csupán kis értékű, részben pedig rendkívül kis ér- ga tókű. A hőelsugárzás csökkenése és megnövelt szelektivitása teszi lehetővé, hogy a katóda felületét és ezzel annak tartalékterét a szokásos fűtőfogyasztás túllépése nélkül oly nagyra készítsük, hogy egyrészt 65 elegendő áramerősségeket, másrészt pedig elegendő élettartamot kapjunk. A cézium, rubidium, kálium stb. tartaléka, mely a katódáról elpárolgó fémmenynyiségeket kiegészíti és pedig a legalkal- 7a masabb módon adsorbeáló felületi rétegbe belülről váló diffúzió útján, különböző módokon vihető a katódába. Ha fémes céziumból indulunk ki, úgy lazt ismert