114379. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dohányneműek kezelésére

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 114379. SZÁM. X/c. OSZTÁLY. — V. 3338. ALAPSZÁM. Eljárás dohányneműek kezelésére. Dr. Yáng-el Gyula kereskedő, Budapest. A. bejelentés napja 1935. évi március hó 28-ika. Ismeretes, hogy a dohánynemüeket azok főerjesztése után oly kezelésnek vetik alá, amely az ú. n. utóerjesztést hozza létre. Ez a kezelés a dohányneműek pácolásá-5 val jár. A dohányok nagyban való pácolásához eddig kétféle pácot használtak, mégpedig az alappácot 6S Et 7t illatosító pácot. Az alappáccal kezelt leveles vagy felvágott 10 dohányt rendszerint 80—150 C° mestersé­ges meleg igénybevételével és esetleg kü­lönféle berendezések használata mellett kiszárítják, azután a kiszárított anyagot az illatosító páccal kezelik és valamelyes 15 elfekvés után elcsomagolják vagy feldol­gozzák. Ez eljárás mellett egyrészt a dohányban az utóerjesztés (utófermentáció) megakad és érdes ízű, kissé csípős gyártmányt ka-20 punk, másrészt pedig az illatosító pácnak a dohányra való hatása az anyag néhány havi el fekvése után már alig érezhető. Kísérleteim folyamán azt tapasztaltam, hogy a fent említett hátrányos eredmé-25 Ínyek nemcsak 80—150 C,°-u mesterséges meleg igénybevételénél mutatkoznak, ha­nem még akkor sem kapunk teljesen meg­felelő gyártmányt, ha az utóerjesztést 50—80 C°-u meleg mellett végezzük. gO A találmány értelmében a magában is­mert alappáccal és illatosító páccal vagy a páccal bepermetezett dohányneműt 1—8 zárt helyiségben oly módon kezeljük, hogy a páccal bepermetezett dohánynemüt 1—3 35 napon át gondosan betakarva füllesztjük, a füllesztett anyagot pedig megkeverés és szellőztetés után a túlságos kiszáradástól megóvó módon 50 C°-ot meg nem haladó hőmérsékleten raktározzuk. Ha a szára­dástól megvédett dohány viszont túlságo- 40 san nyirkosodik vagy felmelegszik, a do­hányt megkeverjük és szellőztetjük, mire a dohánynemű rohamosabb utóerjedésen megy át és íze enyhébbé, simábbá és kel­lemesebbé lesz, éghetősége és zamatja 45 pedig jelentékenyen megjavul. Ezek sze­rint a pácolt és a fentiek szerint 1—3 na­pig füllesztett anyagot nemcsak rövidebb időre elraktározzuk, hanem a megfelelő mérvű utóerjedés befejezése előtt a ki- 50 száradástól megóvjuk. Tapasztaltam továbbá azt is, hogy az anyag esetleges megromlásának biztos el­kerülése végett nem elégséges a pácolt és füllesztett anyagot esetleges szellőztetés 55 mellett egyszerűen csak néhány hétig rak­tározni, hanem szükséges, hogy a pácolt és füllesztett anyag utóerjesztésének le­vezetése több hétig tartó következő keze­lés mellett történjék: az anyagot az első 60 2—3 héten át hetenként kétszer-háromszor megvizsgáljuk és ha nedvesedést vagy melegedést tapasztalunk, felrázzuk, szel­lőztetjük és azután újból jól letakarjuk; ezt a folyamatot későbben, mikor az anyag 65 melegedése vagy nedvesedése csökkenést mutat, hetenként már csak egyszer kell megismételni. A leírt kezelést addig kell folytatni, amíg a dohány felmelegedése vagy nyir- 70 kosodása többé nem lép fel. Ekkor követ­kezik a dohány csomagolása, illetve to­vábbi feldolgozása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom