114374. lajstromszámú szabadalom • Katódasugárcsöves berendezés álló vagy mozgó képeknek leadására, amelynél a leadandó képet a cső fényérzékeny ernyőjére vetítjük

A (17) ernyő, amelyre a leadandó képet vetítjük, úgy van a csőben elhelyezve, hogy azt a csőben előállított katódasugár nyaláb letapogathatja. A katódasugár-6 nyaláb mozgását vezérlő berendezések közül csak a (21) és (23) tekercseket ábrázoltuk. A leadandó képet a (19) lencsék a ka•tódiasugárnyalábbal letapogatott (17) er-10 nyőre vetítik. A (27) ellenállásban ekkor fellépő képáramok a (25) kisütőcsőbe jutnak, amely ezeket az áramokat felerősíti. A (17) ernyő különbözőképen alakítható ki. Célszerűen vékony csillámréteg-15 bői áll, amely az elektródarendszertől elforduló oldalán a (27) ellenállással vezetőileg összekötött vékony fémréteggel van bevonva. A csillámréteget az elektródarendszer felé néző oldalán nagyszámú, 20 egymással és a környezettel szemben szigetelt, fényérzékeny elem fedi, amelyek mindegyike egy-egy fényvillamos cella, katódáját képezi; a celláknak anódája a (13) elektróda. A (13) elektróda tehát 25 nemcsak a katódasugárnyaláb összeszorítására való, hanem egyúttal a (17) ernyőn lévő fényérzékeny katódák közös anódáját is alkotja. A 3. ábra a fényvillamos cellák áram-30 körének kapcsolási vázlata. A (17) ernyőnek egy-egy fény villamos cella katódáját alkotó két elemét (31) és (33) jelzi. A (31) és (33) katódák közös (13) anódája a (29) telep és a (27) ellenállás útján a (35) fém•35 bevonattal van összekötve, amely a csillámlemeznek az elektródarendszertől elforduló oldalát fedi. A fényérzékeny (31) és (33) katódák a (35) fémbevonattal a fényérzékeny elemek és a fémbevonat ké-40 pezte kapacitás útján vannak összekötve. Ezt a kapacitást a (37) és (39) kondenzátorok jelzik. A leírt kapcsolásnak működési módja a következő: Ha a leadandó kép a (17) 45 ernyőre vetítődik, akkor mindegyik fényérzékeny elem pozitív töltést kap, amely az elemet érő fény erősségétől függ. Ez a töltés annak a következménye, hogy a fényérzékeny elemek fény hatására elek-50 tronokat bocsájtanak ki. Ha valamely fényérzékeny elem pozitív töltést kap, akkor ez elem és a (35) lemez képezte kondenzátor ugyancsak feltöltődik, azonban ez a kondenzátor kisül abban a pillanat-55 ban, amikor a [fényérzékeny elemet a letapogató katódasugár éri. A kisütőáram, amelynek erőssége mindegyik fényérzékeny elemet érő fény erősségétől függ, a (27) ellenálláson átáramlik és egy vagy több erősítőcsőhöz jut. 60 A 3. ábra vizsgálatánál kitűnik, hogy ha a (13) anódának a fényérzékeny (31) és (33) katódákkal szemben pozitív feszültsége volna, akkor ezek a katódák nagyobb pozitív töltést kapnának, mint ami- 65 lyen pozitív előfeszültség nélkül lehetséges. Másszóval, ha a fényvillamos cellák (31, 13), illetőleg (33, 13) katódája és anódája közé olyan előfeszültség volna helyezhető, amelynek útján a (13) anóda 70 a (31) és (33) katódák kibocsájtotta elektronokat vonzza, akkor a katódasugárcső érzékenysége növekednék. Minthogy azonban a fényérzékeny elemek és az anóda között nincsen vezetői összeköttetés, ezt 75 az előifeszültséget szokásos módon nem vihetjük fel. A találmány szerint a fényérzékeny elemek és a (13) anóda között negatív feszültséget úgy kapunk, hogy elektronokat 80 kibocsájtó, második elektródarendszert alkalmazunk, amely elektronok a fényérzékeny felületen egyenletesen oszlanak el. , A második elektródarendszer (41) kató- 85 dából, (43) rácsból és (45) anódából áll. A (45) anóda az (1) cső belső felületére felvitt vezetőréteg lehet és a bemutatott foganatosítás! példánál a (13) elektróda folytatását képezi. A (41) katóda és a (43) 90 rács a (15) teleppel párhuzamos (47) ellenállás egy-egy pontjával van összekötve. A (41) anóda és a (45) katóda közötti feszültség olyan, hogy az a sebesség, amellyel az elektronok a (17) ernyőre fel- 95 ütődnek, kicsi ahhoz a sebességhez képest, amellyel a letapogató katódasugárnyaláb elektronjai az ernyőt érik. A találmány szerint ezt a sebességet úgy állítjuk be, hogy a kiváltott szekundérelektronok 100 száma kisebb, mint az ernyőn egyenletesen szétoszló primér elektronok száma, másszóval a sebesség olyan kicsi, hogy az elektronok negatív töltést kapnak. A sebesség az ernyő és különösen az ernyőt 105 fedő fényérzékeny anyag mineműségétŐI függ. Ahelyett, hogy a (41) katóda megszakítás nélküli elektron áramot bocsájtana ki, bizonyos körülmények között kívánatos lehet, hogy az elektronokat csak no azokban az időközökben bocsásson ki, amikor a letapogató katódasugárnyaláb hatástalan. A 2. ábra ilyen periodikus elektronkibocsájtásra való foganatosítási példát 115 mutat.