114362. lajstromszámú szabadalom • Közvetett fűtésű izzókatóda és eljárás előállítására

getelő réteget, a szigetelés bizonytalansága miatt bizonyos rétegvastagság alá nem mehetünk. Másrészt azonban az eljárással nem mindig állíthatunk elő elég 5 vastag réteget, nem is szólva arról, hogy erősebb rétegek mindig sokkal kevésbé egyenletesek, mint előformált és előégetett szigetelő testek. A találmány értelmében már most ha-10 sonló, az izzószálhoz erősen tapadó bevonatokat külön előállított szigetelő testekkel kapcsolatban alkalmazunk, ami által kiküszöböljük azokat a hátrányokat, amelyek ezeknél a katódáknál eddig meg-15 voltak. Ebben az esetben az izzószálon vékony szigetelő réteg elegendő, mivel a tulajdonkópeni szigetelést, az előformált és előégetett szigetelőtest végzi. Egyenes izzó-2o szálak alkalmazásánál a vékony, de durva szigetelő réteg a csatornafalon nagyobb súrlódást okoz és ezzel a fonál ritmikus mozgásait, melyek különben harangszerű zavaró zörejekre adnak alkalmat, messze-25 menően csillapítja. Előformált és előégetett szigetelő testekben elhelyezett spirális alakú izzószálaknál a találmánnyal elért haladás még nagyobb. Itt is elegendők a szálon vékony 30 szigetelő rétegek ahhoz, hogy a nagyon zavaró menetzárlatokat teljesen elhárítsuk és a fűtési adatokban és katódahőmérsékletben rendkívüli egyenletességet érjünk' el. 35 Mivel a találmány szerint a közvetlenül a szálra felvitt szigetelő rétegnek csupán vékonynak kell lenni, e rétegnek felvitele csupán lényegtelen munkatöbblettel jár. A poralakú szigetelő anyagot pl. 40 lakkban iszapolhatjuk és úgy, mint a lakkdrótgyártásnál nagy dróthosszakat nagy sebességgel vonhatunk be. A drótot további megmunkálás nélkül húzhatjuk be az izzókatódák szigetelő testébe és a katódákat a kisütőcsövekbe szerelhetjük. 45 A szigetelő rétegnek az izzószálra való ráégetésót csak a csőnek a szivattyún való kigázosítása közben kell végezni. A mellékelt rajz a találmány két példakénti foganatosítási alakját szemlélteti, 50 még pedig az 1. ábra találmány szerinti közvetett fűtésű katóda egyenes fűtőszállal és a 2. ábra spirálisalakú fűtőszállal. A rajzon (l)-gyel jelöltük a vékony (2) 55 szigetelő bevonattal ellátott fűtőszálat. E drót a (3) szigetelő csőben van elrendezve, mely a (4) katódatestet tartja. A katódatest ismert módon fómbevonatból, pl. nikkelből állhat, amelyet az emisszió nö- 60 velősére pl. báriumoxiddal borítunk. Szabadalmi igények: 1. Közvetett fűtésű izzókatóda, a katódatest és a hevítőtest közötti közbenső szigetelő réteggel, azzal jellemezve, 65 hogy a katódatestet tartó, szilárd, előnyösen csőalakú, külön szigetelő testben elrendezett hevítőtest; reátapadó szigetelőréteggel van bevonva. 2. Az 1. igényben védett izzókatóda fo- 70 ganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a hevítőszerv spirálisalakú drót. 3. Eljárás az 1. és 2. igényben védett izzókatóda előállítására, azzal jellemezve, hogy a fűtőtestet poralakú. 75 lakkban iszapolt szigetelő anyaggal vonjuk be, majd az, előégetett vagy más módon előalakított szilárd szigetelőtestbe behúzzuk és előnyösen a cső kigázosítása közben égetjük. 80 1 rajzlap melléklettel.