114362. lajstromszámú szabadalom • Közvetett fűtésű izzókatóda és eljárás előállítására

MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 114362. SZÁM. Yll/d. OSZTÁLY. — E. 4450. ALAPSZÁM. Közvetett fűtésű izzókatóda és eljárás előállítására. Allgemeine Elektricitats-Gesellschaft cég" Berlin (Németország). A bejelentés napja 1931. évi november hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1930. évi november hó 26-ika. A hevítőtestről az izzókatódára való hőátvitel közvetett fűtésű katódáknál sugárzás és vezetés útján történhetik. A hevítőtest által leadott hő lehető legjobb 5 kihasználására a katódát rendszerint üreges test alalkjában képezik ki, melynek belsejében a hevítőtest van, míg az üreges test külső oldalát nagy emissziója anyag rétegével vonják be. <0 A tisztán sugárzással való hevítésnek többek közt az a hátránya van, hogy a katódatest átmérőjét nem képezhetj üík ki kellő kicsinynek, mert különben annak a veszélye forog fent, hogy a hevítőtest a 15 katóda testét érinti és ezzel rövidzárlatot okoz. • Ez okból a hevítőtest és katódatest közötti teret többnyire nagy mértékben szigetelő anyaggal töltik ki. E közbenső ré-20 teg előállítása a technikában eddig két úton történt. Az egyik szerint merev szigetelő testet állítottak elő, melynek az izzószálak áthúzására finom csatornái voltak. E merev szigetelő testet a katóda 25 üregébe tolták vagy valamely más módon a szigetelő test felületén katódaréteget hoztak létre. A másik módszernél az izzószálra magára kötőanyag útján poralakú szigetelőanyagot vittek fel és azt 80 ráégették. Ezt a szigetelőanyaggal borított szálat azután a katódahüvelybe tolták. Ámbár mindkét eljárásnak meg vannak az előnyei és hátrányai, mégis az első el-35 járást kell előnyben részesíteni, mert a sízigetelő test külön előállításával a. hevítő szerv éte katódahüvely közötti szigetelő réteg rendkívüli egyenletességét és tisztaságát biztosítjuk. Ezzel igen nagy és állandó szigetelő értékeket érünk el és en- 40 nekfolytán, ha ily katódákat váltakozó áramú hevítésű erősítő csövekben alkalmazzuk, zavaró zörejeket eléggé kiküszöbölünk. Csupán harangszerű hang marad még, amely, mint megállapítottuk, az í5 izzószálnak a szigetelő test csatornáiban való ritmikus mozgásaira vezethető viszsza. A szál ugyanis csupán kevés helyen fekszik fel a csatornák falain, tehát mozgási lehetősége van. Ha spirálisalaku fű- 50 t őszálakat alkalmazunk, akkor meg a cső gázmentesítésekor a fíítőszál kis mértékű elpárolgása közben a csatornafalon képződő fémlecsapódás hat zavaróan. Egyenes vonalú izzószálaknál e fémlecsapódás 55 nem zavar, míg spirálisalakú izzószálnál a menetek közötti rövidzárlatokra ad alkalmat. Ily katódák tömeggyártásánál ennek következtében a fűtőáram és a fűtőfeszültség és ezzel a katódahőmérsék- 60 let nagyon egyenlőtlen. A második eljárás tömeggyártásnál szintén nem szolgáltat egyenletes katódákat, különösen a. szigetelés és ennekfolytán a zavaró zörejektől való mentes- 65 Ség tekintetében, mert az anyagnak az izzószálra való ráégetése utóbbit többékevésbé megtámadja és a reakciótermék egyes helyeken a réteg szigetelőképességét erősen csökkenti. 70 Ámbár a réteg ráégetésére való idő, moly ci-lstit a szálat a káros reakcióhőmérsékletnek vetjük alá, annál kisebb lehet, mennél vékonyabbra vesszük a szí-